Csak jövőre kell átírni a TEÁOR-számokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A megváltozott TEÁOR-számokat a jövő évi adóbevallás benyújtásával együtt módosíthatják a vállalkozások – egyebek mellett ezeket tartalmazza az igazságügyi minisztérium honlapján olvasható törvényjavaslat. A jogszabály tervezete kitér arra is: a jövőben a cégek csak elektronikusan nyújthatják be beszámolóikat a cégbíróságnak, az ezt elmulasztókat törlik a cégjegyzékből.

A cégeknek a számviteli törvény szerinti a beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portálon keresztül kell a Cégközlöny honlapja részére megküldeniük. A tervezetben foglalt javaslat kizárja a lehetőségét, hogy papír alapú beszámoló képi formátummá történő átalakításával jöjjön létre az elektronikus okirat.

A beszámolóhoz elektronikus űrlapot kell mellékelni, amelyet az adóhatóság részére is meg kell küldeni. A beszámoló elektronikus úton történő benyújtásával a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz.

A jogalkotó szerint a cégjegyzék feleslegesen tartalmazza a cég által folytatott főtevékenység TEÁOR-számára való utalást. Tekintettel arra, hogy a gazdasági élet szereplőinek tájékoztatása azáltal is megvalósul – hasonlóan más európai államok cégnyilvántartásához -, ha a cég tevékenysége csak szöveges formában kerül feltüntetésre – olyan részletezettséggel, ahogy azt az érintett cég meghatározni kívánja. A TEÁOR-számra való utalás indokolatlan, és annak megváltoztatása szükségtelen adminisztratív terhet ró a cégekre.

Ez év július 1-jével az egyszerűsített cég-, illetve változásbejegyzési eljárásban egy munkaórára csökkent az ügyintézési határidő. Az ezáltal jelentkező előnyöket azonban illuzórikussá teszi az, hogy a (változás)bejegyzési kérelem benyújtását megelőzően az illeték, valamint a közzétételi költségtérítés befizetését a kincstár csak két-három munkanap elteltét követően tudja visszaigazolni technikai okok miatt. A cég, illetve az adataiban bekövetkező változás nem jegyezhető be addig, amíg az illetéket be nem fizette a társaság.

Erre tekintettel a javaslat olyan értelemben módosítja a cégtörvény vonatkozó szakaszát, amely lehetővé teszi, hogy az eljárási illetéket és a közzétételi költségtérítést a jogi képviselő naptári évenként utólag, a céginformációs szolgálat által vezetett nyilvántartás alapján fizethesse meg.

A cégtörvény úgy módosul, hogy a cégbíróság a céget abban az esetben is megszűntnek nyilvánítja, ha – az adóhatóság értesítése alapján – a cég az alkalmazott adójogi jogkövetkezmények – felszólítás, bírság – ellenére sem tett eleget a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. A cég megszüntetésére irányuló eljárást meg kell szüntetni, amennyiben az eljárás alatt az adóhatóság értesíti a cégbíróságot, hogy a cég utóbb kötelezettségének eleget tett.

A TEÁOR 2008-ra való áttérés alapvetően azon az elven alapult – mind a cégek, mind az egyéni vállalkozók esetében – hogy azon számok esetében, amelyek automatikusan átfordíthatóak a KSH fordítókulcsával, az adatot kezelő hatóság, szerv (cégbíróság, az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, illetve APEH) 2008. január 1-jén hivatalból módosítja a kódokat.

Azon kódok esetében, amelyek nem voltak automatikusan átfordíthatóak, a vonatkozó jogszabályok úgy rendelkeztek, hogy a vállalkozásoknak az általuk 2007. december 31. napját követően (egyébként, más okból) előterjesztett első változásbejegyzési kérelmükben, de legkésőbb 2008. július 1-jéig kell bejelenteniük az illetékes hatósághoz, cégbírósághoz.

Miután ennek sokan nem tettek eleget határidőre, az igazságügyi és rendészeti miniszter úgy döntött, hogy e kötelezettséget megszünteti, és később új előírás születik. A javaslatban megfogalmazott új szabály így szól: az automatikusan át nem fordítható és a TEÁOR’08 tevékenységi szakágazati besorolásnak megfelelően még nem módosított tevékenységi körök esetében a tevékenységi kör változását a vállalkozó – költség- és illetékmentesen – a 2009. évben teljesítendő adóbevallással egyidejűleg az állami adóhatóság által biztosított elektronikus nyomtatványon jelenti be az állami adóhatósághoz.

Forrás: Index


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]

2024. május 24.

Varga Mihály: a kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett

A kormány kitart az adócsökkentés politikája mellett, az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság teljesítménye nőtt, miközben az adóelvonás mértéke csökkent – mondta a pénzügyminiszter a Magyarország tíz legnagyobb adózója elismerés átadó ünnepségén pénteken, Budapesten.