Csalnak az autóval

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elmúlt öt évben az ötszörösére nőtt a gépjármű-finanszírozási csalások száma, miközben az autólopások terén csökkenés következett be. A lízingcégek szerint több területen is fel kell venni a harcot a csalók ellen: többek között belenéznének az APEH- és OEP-adatokba is.

A Lízingszövetség pénzügyi alapot hozott létre a bűnüldözés munkáját segítendő, ebből – többek között – támogatni lehet a hatóságok munkatársainak nemzetközi együttműködését. A Kriminálexpón megfogalmazott stratégia része az a javaslat is, amely egy országos hatáskörű, a finanszírozó cégekkel együttműködő, finanszírozási csalásokkal foglalkozó munkacsoport létrehozását célozza.

Megötszöröződött az elmúlt öt évben a gépjármű-finanszírozási csalások száma, miközben érezhetően kevesebb az autólopás. A lízingcégek – hangsúlyozta Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára a Kriminálexpón tartott előadásában – az elmúlt két évben csaknem 3000 gépjárművel kapcsolatos feljelentést tettek, ezek összes kintlévősége 5 milliárd forintra rúgott.

A strómanok vagy tönkrement cégek, illetve fiktív gépkocsik felhasználásával elkövetett lízingcsalások, illetve a gépjármű értékével (például önerővel) kapcsolatos visszaélések esetében az „”ügyfelek”” azzal a céllal keresik meg a finanszírozó cégeket, hogy a lízingelt vagy kölcsönre vett autót eladják vagy a folyósított összeget egyszerűen ellopják. A Lízingszövetség tapasztalatai szerint az ezekben az ügyekben tett feljelentések mintegy ötödénél a rendőrség megtagadta a nyomozást, a megkezdett ügyeknek pedig több mint 20 százaléka eredmény nélkül megszűnt 2007 végéig.

íp>Lévai hangsúlyozta, hogy e bűncselekmények ellen a Lízingszövetség szerint több területen is fel kell venni a harcot. A szakember mindenekelőtt szükségesnek tartja a zálogjogi nyilvántartás szabályainak módosítását, hiszen a jelenlegi rendszerben semmi nem védi a hitelezőt: ha a cég tönkremegy, a lízingelt gépjármű bekerül a végrehajtási vagyonba és elárverezik. A Lízingszövetség 2006 októberében kezdeményezett egyszerű jogszabály-módosítási javaslata ügyében, hogy a gépjárműzálogjogot a járműnyilvántartásba jegyezzék be, azóta sem történt érdemi előrelépés.

A finanszírozási csalások többségében a lopott gépjárművet külföldön értékesítik, s ezt meg is tehetik, hiszen a forgalmi engedélyben nincs nyoma annak, hogy nem idegeníthető el. Éppen ezért a szövetség javasolja, hogy kerüljön be a forgalmi engedélybe minden, a jármű eladását tiltó terhelés, így például a zálogjog vagy a haszonélvezeti jog.
A finanszírozási csalások egy részét hamisított munkáltatói igazolással követik el, mivel a finanszírozó cégeknek nincs módjuk ezek ellenőrzésére.

A strómanok és a hamis papírral rendelkezők kiszűrésére a Lízingszövetség együttműködést kezdeményez az adóhivatal és az Országos Egészségpénztár vezetőivel azért, hogy adatbázisaikból lekérdezhető legyen, fizet-e az ügyfél személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot.

A Lízingszövetség által az elmúlt évben megrendelt, a finanszírozási csalások során alkalmazott módszerekre vonatkozó kutatás szerint a legnehezebben kezelhető visszaélés az önrésszel kapcsolatos, amelynek mértékét általában 10 százalékban határozzák meg a kereskedők. Előfordul, hogy a kereskedők felbruttósítják a kocsik árát, s így a vevőnek csak papíron kell önrészt fizetnie. A kereskedő a banknak magasabb vételárat igazol, így a finanszírozó fizeti ki a teljes árat. Ezt a fajta visszaélést nagyon nehéz a bíróságon kideríteni, megoldás a kötelező önrész bevezetése, a kereskedők számára transzparens árképzés előírása lenne.

Forrás: Napi Gazdaság

---