Csődeljárás sokkal hatékonyabban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alig indul csődeljárás manapság, annak ellenére, hogy a válságra tekintettel a gazdasági élet valamennyi szereplőjének alapvető érdeke lenne a nehéz helyzetben lévő cégek reorganizációja a megszűnéssel járó felszámolás helyett. A most elfogadott törvénymódosítás a csődeljárás hatékonyabbá tételével éppen ezen a helyzeten változtat.

A jelenlegi szabályok szerint a fizetési haladék kérdésében a lejárt és a nem lejárt hitelezők kétharmadának a hozzájárulásával egyezségre kell jutni. Ezt a gyakorlatban szinte lehetetlen megvalósítani. Mindenkinek az lenne ugyanakkor az alapvető érdeke, hogy a vállalkozások inkább csődöt jelentsenek, ha ezzel elkerülhető, hogy később, még több adósságot felhalmozva felszámolás alá kerüljenek.

A szeptembertől hatályos szabályok szerint az adós gazdálkodó szervezet vezetője a bírósághoz csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújthat be, feltéve, hogy nem áll sem másik csődeljárás, sem felszámolási eljárás alatt. A csődeljárást a hitelező is megindíthatja akkor, ha úgy dönt, hogy felszámolási eljárás helyett csődeljárásban kívánja az igényét érvényesíteni. A csődeljárás iránti kérelmet a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell majd benyújtani, amely 2010. július 1-jétől – ide nem értve a természetes személyek kérelmeit – kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.

Az egyik legfontosabb újdonság, hogy bevezetik az automatikusan engedélyezett, ideiglenes fizetési haladékot (moratóriumot). Az adós kérelme alapján a bíróság egy munkanapon belül intézkedik az azonnali, ideiglenes fizetési haladék Cégközlönyben történő közzétételéről. A közzététel a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor valósul meg. Az ideiglenes fizetési haladék a közzétételtől illeti meg az adóst. Ezt követően kerülhet sor a csődeljárás elrendelésére és a fizetési haladék (nem ideiglenes) engedélyezésére, amely annak közzétételétől számított 90 nap elteltét követő első munkanapon 0 órakor jár le.

A hitelezők fennálló követeléseiket a csődeljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül — a csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseiket pedig 3 munkanapon belül — jelenthetik be az adósnak és a vagyonfelügyelőnek.

Az ideiglenes fizetési haladék és a fizetési haladék célja a csődvagyon megőrzése a hitelezőkkel kötendő egyezség érdekében, annak időtartama alatt az adós, a vagyonfelügyelő, a számlavezetők és a hitelezők is kötelesek tartózkodni minden olyan intézkedéstől, amely a haladék célját meghiúsítja. Ez egyebek között azt jelenti, hogy a fizetési haladék időtartama alatt az adós számláinak terhére azonnali beszedési megbízás nem teljesíthető, az adóssal szemben nem lehet azonnali beszedési megbízást benyújtani, a pénzkövetelések végrehajtása pedig – bizonyos kivételekkel, pl. bérkövetelések, közterhek – szünetel.

Ha az adósnak és a hitelezőknek csődegyezséget kötni, ennek keretében rögzítik az adósság rendezés részletes feltételeit. Az egyezségkötés szabályai ugyanakkor jóval rugalmasabbak lesznek, az egyes hitelezői osztályokban ugyanis a követelésarányosan számított többség már elegendő lesz. Egyezség akkor köthető tehát, ha az adós a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban a szavazatok többségét külön-külön megkapta. A megkötött egyezség azokra a hitelezőkre is kiterjed majd, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, vagy szabályszerű értesítésük ellenére az egyezség megkötésében nem vettek részt (kényszeregyezség).


Kapcsolódó cikkek

2024. június 12.

Átfogó versenyképességi reformokat vár a Költségvetési Tanács

A tartósan 4 százalék feletti GDP bővülés érdekében az egyensúlyok helyreállítása mellett átfogó versenyképességi reformokra is szükség van – mondta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság tagjainak tartott online előadásában.