Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyereségadó és az osztalék után fizetendő eho kulcsa is csökken Szlovákiában 2017-től.
A jelenlegi 22-ről, 21 százalékra csökken a társasági nyereségadó mértéke, és az osztalék után fizetendő 14 százalékos egészségügyi járulékkötelezettség helyett 7 százalékos osztalékadót vezetnek be Szlovákiában jövőre – az erről szóló törvénymódosítást szerdai ülésén hagyta jóvá a pozsonyi parlament.
Az adótörvény módosítási javaslatát első olvasatban hagyta jóvá a 150 fős pozsonyi parlament, azt a kormánypártok képviselőin kívül az ellenzék egy része is támogatta.
Szlovákiában a második Fico kormány idején, 2013-tól emelték a nyereségadót 19-ről 23 százalékra – a visegrádi négyek csoportját tekintve a legmagasabb szintre. Az adó mértékét 2014-től 22 százalékra mérsékelte az előző Fico kabinet, kilátásba helyezve a további csökkentést is.
Az osztalék után fizetendő járulékot Iveta Radicová kormánya vezette be 2011-ben. Annak mértéke kezdetben 10 százalék volt, maximális kivetési alapját pedig az átlagbér 36-szorosában határozták meg. A járulék mértékét 2013-tól 14 százalékra emelték, s egyidejűleg növelték annak maximális kivetési alapját is, ami így az átlagbér 120-szorosa lett.
Az osztalékadó mértékét eredetileg 15 százalékra tervezte a szaktárca, de végül a munkaadókkal egyeztetve 7 százalékban állapodtak meg. Az uniós országok jelentős részében már régebben létező osztalékadó ilyen mértéke viszonylag alacsonynak számít majd a régióban, hiszen az osztalékadó Csehországban 15, Lengyelországban 14 százalék. Magyarországon alapesetben 15 százalékos adó és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli az osztalékot.
Szlovákiában az adócsökkentés mellett 40-ről 60 százalékra emelik a vállalkozók – az adóalapból leírható – költségátalányának arányát is, illetve 5 ezer euróról, 20 ezer euróra növelik annak maximális mértékét.
(MTI)
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
