Csökkenhetnek az internetet érintő adók

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az internet-előfizetés áfája, a távközlési különadó vagy – a szélessávú hálózatok esetében – a közműadó csökkentése kerülhet szóba – mondta a a Media Hungary konferencián Deutsch Tamás.

Akár már a jövő év elejétől csökkenhetnek az internettel kapcsolatos adók – mondta az internetről és a digitális fejlesztésekről szóló nemzeti konzultáció (InternetKon) előkészítéséért és lebonyolításáért felelős miniszterelnöki biztos kedden Siófokon, a Media Hungary konferencián.

Deutsch Tamás a konzultációról szólva megerősítette, hogy „amit a polgárok mondanak, azt fogja csinálni a kormány”, az adócsökkentésekről pedig azt mondta: az internet-előfizetés áfája, a távközlési különadó vagy – a szélessávú hálózatok esetében – a közműadó csökkentése kerülhet szóba.

Ugyanakkor emlékeztetett: az InternetKon témái között szerepel a köznyelvben Google-adónak nevezett teher bevezetése, amelynek révén az ezzel érintett, elsősorban multinacionális cégeket is bevonnák a közteherviselésbe.

A miniszterelnöki biztos kérdésként vetette fel, hogy uniós szintű norma vagy azt megelőzően magyar jogszabály szülessen ebben a témában, megemlítve annak lehetőségét, hogy „az értékes magyar tartalmak előállítását segítő megállapodás köthető ezekkel a cégekkel”.

Emlékeztetett arra is, hogy az internetről szóló konzultáció során arról születhet döntés, milyen irányba és milyen ütemben fejődjön Magyarországon a világháló. Fontos feladatnak nevezte Deutsch Tamás az elérés feltételeinek javítását, a szolgáltatás hozzáférhetővé tételét azok számára is, akik ma még nem élhetnek ezzel a lehetőséggel, illetve azt, hogy minél nagyobb mértékben sikerüljön kihasználni az internetben rejlő potenciált.

Deutsch Tamás – a konzultáció különlegességeként említve, hogy annak nemcsak tárgya, de platformja is az internet – megjegyezte: jövő hétfőn újabb szakaszába lép a folyamat, akkortól ugyanis minden, 14. életévét betöltött magyar állampolgár véleményt nyilváníthat a javaslatok alapján megfogalmazott húsz kérdésről.
(MTI)

---