Csökkentek a reálbérek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bruttó átlagkeresetek 4,4 százalékkal nőttek az első negyedévben, míg az adókedvezmények figyelembe vétele nélkül számított nettó átlagkereset 1,6 százalékkal bővült. Ez utóbbi adat az inflációval korrigálva érdemi reálkereset-csökkenést jelent. A költségvetési szféra dolgozóinak több mint fele kapott bérkompenzációt.


A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal nőttek az év első három hónapjában, éves összevetésben – közölte friss adatként a KSH.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,4 százalékkal nőttek egy év alatt, az átlagkeresetek a versenyszférában 6,4 százalékkal emelkedett, a költségvetés területén pedig 0,5 százalékkal csökkent; ez utóbbi adatot a közfoglalkoztatás súlyának növekedése okozta. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 229 200, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 197 700 forintot kerestek.

A reálkeresetek alakulásáról a KSH nem közölt adatokat, de az inflációt figyelembe véve a nettó reálbérek 5,2 százalékkal csökkentek éves összevetésben.

A statisztikusok adataiból kiderül, hogy a költségvetési szférában a teljes munkaidőben dolgozók 56 százaléka kapott átlagosan 10 600 forintnyi kompenzációt.

Az adójóváírás megszüntetése miatt a gyermekes alacsony jövedelműek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket, így a reálbércsökkenés mértéke kisebb lehetett az eredeti számoknál – írja az Adó Online-hoz eljuttatott gyorselemzésében Suppan Gergely. A takarékbank közgazdásza az adatok nyomán a belső kereslet további szűkülésére számít.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.