Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bruttó átlagkeresetek 4,4 százalékkal nőttek az első negyedévben, míg az adókedvezmények figyelembe vétele nélkül számított nettó átlagkereset 1,6 százalékkal bővült. Ez utóbbi adat az inflációval korrigálva érdemi reálkereset-csökkenést jelent. A költségvetési szféra dolgozóinak több mint fele kapott bérkompenzációt.
A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,6 százalékkal nőttek az év első három hónapjában, éves összevetésben – közölte friss adatként a KSH.
Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,4 százalékkal nőttek egy év alatt, az átlagkeresetek a versenyszférában 6,4 százalékkal emelkedett, a költségvetés területén pedig 0,5 százalékkal csökkent; ez utóbbi adatot a közfoglalkoztatás súlyának növekedése okozta. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 229 200, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 197 700 forintot kerestek.
A reálkeresetek alakulásáról a KSH nem közölt adatokat, de az inflációt figyelembe véve a nettó reálbérek 5,2 százalékkal csökkentek éves összevetésben.
A statisztikusok adataiból kiderül, hogy a költségvetési szférában a teljes munkaidőben dolgozók 56 százaléka kapott átlagosan 10 600 forintnyi kompenzációt.
Az adójóváírás megszüntetése miatt a gyermekes alacsony jövedelműek igénybe vehetik a családi adókedvezményeket, így a reálbércsökkenés mértéke kisebb lehetett az eredeti számoknál – írja az Adó Online-hoz eljuttatott gyorselemzésében Suppan Gergely. A takarékbank közgazdásza az adatok nyomán a belső kereslet további szűkülésére számít.
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
