Csökkentené a rosszul keresők adóját az EB
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bizottság (EB) az uniós tagállamokra vonatkozó, hétfőn közzétett országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásaiban Magyarországnak egyebek mellett az alacsony jövedelműek adóterheinek csökkentését és a humán tőkébe történő nagyobb befektetést tanácsolja.
A brüsszeli testület a 2017-es európai szemeszter tavaszi jelentésében első helyen azt tanácsolta a magyar kormánynak, hogy fiskális politikájában tartsa be a stabilitási és növekedési paktum prevenciós ágának előírásait, kövessen olyan költségvetési irányvonalat, amely „egyszerre erősíti a folyamatban lévő gazdasági fellendülést és biztosítja az államháztartás fenntarthatóságát”.
A bizottság szerint tovább kellene mérsékelni az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterheit és fontos lenne az adószerkezet egyszerűsítése. A közbeszerzések terén az átláthatóság és a verseny fokozását szorgalmazták, amihez az EB szakértői szerint szükség lenne egy átfogó és hatékony elektronikus közbeszerzési eljárási rendszer felállítására, illetve a korrupcióelleni intézkedések szigorítására.
Túl magas az alacsony jövedelműek adóterhe
Hangsúlyozták: az adóterheknek a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya Magyarországon továbbra is felette van a régiós versenytársak adatainak. Bár a kormány csökkentette a járulékokat, ami jelentősen mérsékelte az alacsony jövedelműek adóterheit, azok még mindig magasak, különösen a gyermektelenek körében.
Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény összetettnek és bizonytalannak minősítette a magyar adórendszert, rámutatva, hogy bár 2013 óta jóval kisebb mértékben, de még mindig jelen vannak olyan szektorspecifikus adók, amelyek bonyolítják a szabályokat és gyengítik a befektetői bizalmat.
A testület felhívta rá a figyelmet, hogy Magyarországon kiszámíthatóbb szabályozási környezetre lenne szükség, valamint fokozni kellene az átláthatóságot és a versenyt, különösen a szolgáltatási szektorban.
Kitértek rá, hogy Magyarország versenyképességét és gazdasági növekedését valamelyest visszafogja a magánberuházások és a termelékenység alacsony szintje. Az üzleti környezetet negatívan befolyásoló tényezők között az intézmények teljesítményében és a kormányzásban tapasztalt gyengeségeket említették. Úgy vélekedtek, hogy a szabályozási és adózási környezet gyakori változása az egyik legnagyobb gátja az üzleti tevékenységnek Magyarországon, ahol ráadásul nem vonják be megfelelően az érdekelt feleket, a szakpolitikai döntéshozatal pedig nincs kellően alátámasztva tényekkel. A szabályozási jellegű korlátok akadályozzák a piaci dinamikát, a beruházásokat, és bizonytalanságot okoznak a befektetők körében – olvasható a jelentésben.
Az értékelés szerint továbbá magas a korrupciós kockázat, amely ugyancsak árt az üzleti környezetnek.
Mint írták, a magyar hatóságoknak emellett segíteniük kellene a közmunkaprogramban részt vevők visszatérését az elsődleges munkaerőpiacra, egyebek mellett „aktív munkaerőpiaci eszközök” alkalmazásával, javítaniuk kellene az oktatás eredményein, illetve növelniük a hátrányos helyzetű csoportok, elsősorban a romák részvételét az oktatásban.
A jelentés készítői aláhúzták, hogy az utóbbi években kedvező munkaerőpiaci fejlemények voltak megfigyelhetők Magyarországon, a munkanélküliség visszatért a válság előtti szintre, a foglalkoztatottság történelmi csúcsot ért el a magánszektornak és a közmunkaprogramnak köszönhetően. Intézkedéseket fogadtak el az áttérés támogatására a közmunkából az elsődleges munkaerőpiacra, a program azonban nem eléggé célzott, a hatékonysága korlátozott, annak ellenére, hogy egyes szektorokban munkaerőhiány van.
Többet fektetnének a humán tőkébe
Kiemelték, a versenyképesség és a gazdasági bővülés középtávú javításához strukturális reformokra lenne szükség, többet kéne fektetni a humán tőkébe, főként az oktatás és az egészségügy területén. Emlékeztettek a legfrissebb PISA-felmérés romló eredményeire, valamint arra, hogy az uniós tagállamok közül Magyarországon a legnagyobb a hatása a társadalmi-gazdasági háttérnek a diákok oktatási eredményeire. Mint írták, a magasan képzett munkaerő iránti növekvő keresletet jelenleg nem tudják kielégíteni, a felsőoktatási törvény idei módosítása ráadásul valószínűleg tovább fogja rontani a helyzetet.
