Csökkentené az adóadminisztrációs terheket a Pénzügyminisztérium

Szerző: Adó Online
Dátum: 2018. szeptember 21.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalkozások versenyképességének növelése érdekében a kormány az adóadminisztrációs terhek csökkentését tervezi – mondta Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára Budapesten pénteken.

Az államtitkár az első Adótanácskozás előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, ahhoz hasonló könnyítést kívánnak életbe léptetni a cégek számára, mint amit a magánszemélyek tapasztalhattak, amikor 5 millió adóbevallás elkészítését átvállalta az adóhatóság.

Egy közepes magyar vállalat évente 277 órát fordít az adminisztrációs kötelezettségek ellátására – jegyezte meg a Világbank felmérésére hivatkozva. Szerinte ez az idő jelentősen lerövidíthető lenne.
A vállalkozásoknak 60 adónem változásait kell nyomon követniük, ezek számát is csökkenteni kívánja a PM – hangsúlyozta az államtitkár.

A tanácskozásra meghívott adószakemberek – nemzetközi adótanácsadó cégek munkatársai és a kisebb vállalkozások adóügyeit ismerő szakemberek – előzetesen elküldött felvetéseiből Izer Norbert szerint kiderül, hogy sok témában a szakma és a minisztérium egyformán gondolkodik. Példaként az adminisztrációs terhek csökkentését és az adónemek számának mérséklését emelte ki. Érkezett konkrét javaslat is például a népegészségügyi termékadó eltörlésére – emelte ki az államtitkár.

Az eltörlésnél figyelembe kell venni, hogy milyen költségvetési hatása van egy adónemnek – hangsúlyozta az államtitkár. Arra is kitért, hogy egyes adónemeknél nem is a bevétel nagysága, hanem például a fogyasztási szokásokra gyakorolt hatása a lényeg.

Érdekes felvetésként az adótanácsadóktól érkezett javaslatok közül az államtitkár az adóelőleg feltöltési kötelezettség eltörlését emelte ki. Szerinte erről az elképzelésről is lehet tárgyalni, ugyanakkor miután több száz milliárd forintos költségvetési hatása lenne a lépésnek, az időzítés fontos kérdés.

Az adószakemberek Izer Norbert szerint az egyablakos rendszer kiterjesztését jó iránynak tartják, támogatják, hogy “az adóhatóságon keresztül történjen minden intézkedés”.
Közérthető szabályokat javasol továbbá az adószakma, ami elfogadható a kormány szempontjából – mondta az államtitkár utalva arra, hogy ez ügyben már történtek is lépések a jó irányba.
Ami a digitalizációval kapcsolatos teendőket illeti, a tanácskozás keretében a minisztérium ismerteti a résztvevőkkel az elképzeléseit és visszajelzéseket is vár – ecsetelte az államtitkár.

A tárca ugyanakkor számít a szakma visszajelzéseire a nemzetközi cégcsoportok adóelkerülésének visszaszorítására vonatkozó szabályozás magyar jogrendszerbe történő átültetésekor – tette hozzá.
A következő Adótanácskozásról az államtitkár annyit mondott, hogy a párbeszéd folytatását tervezik, de konkrét időpontot nem árult el a találkozások menetrendjéről.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Érdekes kúriai ítélet az iparűzési adóról
2021. január 21.

Helyiadó-ügyben adómentességét az adózónak kell bizonyítania, így azt is, hogy a tulajdonában lévő malmot nem ipari tevékenységre, hanem gabonatárolásra használja. A következőkben egy érdekes Kúria által hozott döntést mutatunk be.

Kúria ítélet a leggyakoribb transzferár módszer kapcsán
2021. január 20.

A vállalatoknak is érdemes hangsúlyt helyezniük arra, hogy felülvizsgálják transzferárazási gyakorlataikat, amelyben a transzferárhoz kapcsolódó kúria ítéletek és NAV iránymutatások is segítséget jelenthetnek.

Érdekes kúriai ítélet a jövedéki adóról
2021. január 20.

Jövedékiadó-ügyben nem az adóhatóságot, hanem az adózót terheli annak a bizonyítása, hogy a tulajdonjoga ellenére a birtokosi minősége megszűnt. A következőkben a témában a Kúria által hozott ítéletet mutatunk be.

Mit írjunk a számlára, ha nem kell áfát felszámítanunk? (III. rész)
2021. január 20.

Amikor számlakibocsátásról beszélünk, a köznyelvben gyakran az “áfás számla” kifejezést használjuk. A számlákon ugyanakkor nem mindig szerepel áthárított áfa. Ennek viszont többféle oka is lehet, a számlán pedig megfelelően kell feltüntetni azt, hogy miért nem hárítottunk át áfát az üzleti partnerre. A vállalkozások számára gyakran nem egyértelműek az egyes esetkörök közötti különbségek, ami sokszor hibás számlázáshoz vezet. Cikksorozatunk soron következő részében folytatjuk a fordított adózás alá eső számlázási tudnivalókat, majd az Áfa tv. területi hatályán kívüli ügyletekkel foglalkozunk.