Csökkentett adóalap: akár rá is fázhatunk

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Érdekes eseteket eredményezhet, ha adóalapunk, így az általunk felajánlott 1 százalék összege a bevallás benyújtása, illetve akár az 1 százalék kiutalása után (önellenőrzés, vagy adóhatósági revízió miatt) megváltozik.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetőséget teremt arra, hogy a magánszemélyek jövedelemadójuk meghatározott részéről maguk rendelkezzenek. A rendelkezés nem kötelező, de aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak rendelkező nyilatkozatot, illetve nyilatkozatokat kell adnia. Amennyiben valaki nem rendelkezik adója 1 százalékáról, adójának ez a része a központi költségvetésben marad, azaz ezt az összeget az állam a költségvetési törvényben leírtak szerint költi el.

A „”mezei”” magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók és az őstermelők is jogosultak rendelkezni, ha az említett tevékenységből vagy más jogcímen szereznek az összevont adóalapba tartozó jövedelmet. A rendelkezési jogosultságot nem érinti az, ha a magánszemélynek nincs fizetendő adója, de ebben az esetben természetesen a felajánlott összeg is 0 forint lesz. Egyházak részére ugyanakkor még ebben az esetben is érdemes rendelkezni, mivel az egyházak – az 1 százalékon túli – állami finanszírozása a rendelkező magánszemélyek száma (és nem a felajánlott összeg nagysága) alapján történik – hívja fel rá a figyelmet az adóhatóság honlapján közzétett tájékoztató. Egyebekben az állami adóhatóság az utalást csak akkor teljesíti, ha a kedvezményezett részére utalandó összeg legalább a 100 forintot eléri.

Az 1 százalék alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági számla alapján tett nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része. A különadózó jövedelmek, mint az ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, vagy a kamatjövedelem nem tartozik az összevont adóalapba, így ezen jövedelmek meghatározott részéről nem is lehet rendelkezni.

Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, mindegyikből egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1 százalék nem osztható meg, de nem is vonható össze – hangsúlyozza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Ha valamelyik csoportból nem választ az adózó kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot adjon be, mert az egyik 1 százalék nem irányítható át a másik csoportban lévő kedvezményezettek javára.

A kedvezményezettek egyik csoportjába a civil kedvezményezettek tartoznak. Ide sorolandók a közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezetek, alapítványok, és közalapítványok. Ugyancsak ebbe a körbe tartoznak továbbá olyan intézmények/szervezetek is, mint például a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Állami Operaház, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Kármentő Alap. az országos szakmúzeomok, vagy felsőoktatási intézmények. A rendelkezéshez a magánszemélynek ezen szervezetek adószámára van szüksége. A kedvezményezettek másik csoportjába a bejegyzett, és az adóhatóság által technikai számmal ellátott egyházak, továbbá az Országgyűlés által meghatározott kiemelt előirányzatok tartoznak. 2011-ben költségvetési előirányzatként kizárólag a Nemzeti Tehetség Program feladatait lehet megjelölni.

A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi, így az a magánszemély, aki adóbevallást vagy egyszerűsített bevallást nyújt be, a nyomtatvány, illetve az elektronikusan elkészített változat megfelelő lapjának kitöltésével rendelkezhet. Amennyiben a nyomtatványkitöltő programmal előállított bevallását kinyomtatva kívánja valaki eljuttatni az adóhatósághoz, akkor azt a bevallást tartalmazó borítékban kell elhelyeznie. Abban az esetben, ha a bevallását elektronikusan küldi be az adózó, a rendelkező nyilatkozatot is ily módon, az Ügyfélkapun keresztül juttathatja el az adóhatósághoz.

Azon magánszemélyek esetében, akik bevallási kötelezettségüknek munkáltatói adómegállapítás útján tesznek eleget, a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot a munkáltatónak legkésőbb május 10-én adhatják át – figyelmeztet a NAV. A május 10-e után átadott borítékokat a munkáltató nem köteles átvenni. A magánszemélynek a borítékot annak ragasztott felületére átnyúlóan, saját kezűleg alá kell írnia – az érvényesség mellet ez biztosítja azt, hogy a munkáltató a boríték tartalmát ne ismerhesse meg. A munkáltató a lezárt borítékokat sértetlenül, legkésőbb május 20-áig adja át az adóhatóságnak.

Fontos tudni, hogy a rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz. A lezárt, adóazonosító jelkel ellátott boríték adóhatósághoz való eljuttatására május 20-áig van lehetőség, függetlenül attól, hogy az adóbevallását a rendelkező mikor adta le. Hangsúlyozni kell, hogy a NAV még abban az esetben is külön kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett adatait, ha a magánszemély a bevallás részeként rendelkezik. A rendelkező nyilatkozat tartalma adótitoknak minősül, a rendelkezés következtében a magánszemélyt semmilyen hátrány nem érheti.

Abban az esetben, ha valaki ugyanazon kedvezményezetti körbe tartozó több kedvezményezett javára is rendelkezett (például két alapítványt jelölt meg), akkor mindkét rendelkezése érvénytelen. Ha azonban a többszörös rendelkezés oly módon történik, hogy az adózó a bevallás részeként és attól elkülönülten, postán vagy személyesen is rendelkezik, akkor csak a bevallástól elkülönülten érkező rendelkező nyilatkozat minősül érvénytelennek. Persze pontosan kitöltött nyilatkozat(ok) esetén is előfordulhat, hogy a rendelkezés érvénytelen lesz. Így például akkor, ha a magánszemély által választott szervezet nem tett eleget a törvényben meghatározott kötelezettségének és nem tette közzé azt, hogy a korábbi év(ek)ben számára felajánlott összeget hogyan használta fel. E mulasztás miatt ugyanis a törvény szerint az adóhatóságnak ki kell zárnia a mulasztó szervezetet a mulasztást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből, azaz a kizárás évében a szervezet nem kaphatja meg a részére felajánlott 1 százalékos összeget.

Érdekes eseteket eredményezhet, ha az adóalap, így a felajánlott 1 százalék összege a bevallás benyújtása, illetve akár az 1 százalék kiutalása után valamiért (magánszemély önellenőrzése, vagy adóhatósági revízió miatt) változik. Abban az esetben, ha a magánszemély összevont adóalapjának adója nő, az 1 százalék összege is arányosan emelkedik. Ezt a pótlólagos összeget az adóhatóság akkor utalja át a kedvezményezettnek, ha a magánszemély eredetileg is érvényesen rendelkezett, és az 1 százalék alapjának növekedése legkésőbb a rendelkezés évét követő év július 31. napjáig megtörténik. A pótlólagos utalás további feltétele, hogy a magánszemély ezt az adótöbbletet fizesse meg, illetve, hogy az 1 százalék összege legalább 1000 forinttal (azaz az összevont adóalap adója legalább 100 ezer forinttal) növekedjen.

Másrészt viszont, ha az 1 százalék alapja csökken, a rendelkezéssel érintett összeg nagysága szintén kevesebb lehet. Ez pedig gyakorlatilag azt eredményezi, hogy a magánszemély olyan adó meghatározott részét ajánlotta fel, amelyet nem fizetett meg. Ezért, ha az 1 százalék összege a módosítás miatt legalább 1000 forinttal csökken, akkor a ténylegesen a kedvezményezettnek kiutalt összeg és a módosított adatok szerint megállapított 1 százalékos összeg különbözetét a magánszemélynek kell az adóhatóság határozata alapján megfizetnie.

Forrás: Privátbankár.hu

---