Csökkenthető az e-könyvek áfája?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bár az Európai Unió Bíróságának nemrégiben hozott ítélete nagyobb szabadságot ad a tagállamoknak, milyen áfakulcs alá sorolják a digitális formában tárolt könyveket, mégsem annyira egyszerű az adócsökkentés. A magyar fogyasztó jövőre viszont 27 százalékos áfát fizethet a külföldi szolgáltatótól letöltött e-könyveknél is.

Az Európai Unió tagállami hatáskörbe utalja, hogy a nyomtatott könyvet, vagy a fizikai adathordozón értékesített könyvet kedvezményes áfakulcs alá rendeli-e – mondta Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletágának vezetője az Adó Online-nak az Európai Unió Bíróságának nemrégiben hozott döntése kapcsán.

Nem minden e-könyv

Ebbe a körbe azonban – a bírósági ítélet alapján – nem érthető bele valamennyi elektronikus könyv, a bírósági ítélet kihangsúlyozza, hogy azokról a könyvekről van szó, amelyek fizikai adathordozón vannak, például CD-n, vagy pendrive-on – figyelmeztet az adószakértő. Azon elektronikus könyvek, amelyek az internetről tölthetők le, nem ilyenek, azok elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak tekintendők az áfa szabályozás tekintetében – mondta a szakértő.

Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója szerint az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítéletének sok olvasata van. A finn bíróságnak az EUB  határozata után arról kell majd dönteni, teljesül-e a pénzügyi semlegesség elve a papíralapú könyvek esetében és az e-könyvek esetében. A finn bíróság dönthet úgy is, hogy nem, s továbbra is kétféle forgalmi adó szerint kell árazni a könyveket – hívta fel a figyelmet Zentai.  

Az igazgató hozzátette: az EUB ítéletében megerősíti, hogy a pénzügyi semlegesség elvének való megfelelőséget a gazdasági realitások és a fogyasztói tapasztalatok fényében kell megállapítani. Az EUB ítéletében láthatóan afelé hajlik, hogy a digitális könyvek eléggé különböző élményt nyújtanak a papíralapú könyvekhez képest, ami az eltérő forgalmi adósávot igazolja. A bíróság megjegyzi azt is, hogy: “a Tagállamok felelőssége, hogy a közös forgalmi adórendszerben szükséges pénzügyi semlegesség elvének való megfelelés mellett eldöntsék, hogy az ÁFA Irányelve II. függelékében felsorolt kategóriák szerinti javak és szolgáltatások közül melyikre vonatkozzon a csökkentett forgalmi adó”. Elvileg tehát megvan a lehetőség arra, hogy a tagállamok törvényhozói döntsenek arról, hogy az e-könyv is a kedvezményes adósávba sorolható – tette hozzá.

Hangoskönyvek már kedvezményes kulcs alatt

Zentai hangsúlyozta, hogy Magyarországon egy kis, egyáltalán nem jelentéktelen lépés ebbe az irányba már megtörtént: a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének javaslatára az akkori kulturális államtitkár, L. Simon László egyéni képviselői módosító javaslatára a Parlament a hangoskönyvet (azaz egy más fizikai adathordozón megjelent könyvet) kedvezményes adósávba sorolta.  A változtatáshoz a Nemzetgazdasági Minisztérium azonban azt fűzte hozzá, hogy ez a kedvezmény az e-könyvekre, a digitális könyvekre nem vonatkoztatható, arra hivatkozva, hogy az Európai Unió irányelve szerint a könyv és a hangoskönyv áru, az e-könyv pedig szolgáltatás  – hangsúlyozta az MKKE igazgatója.

Az igazi újdonság Zentai szerint, hogy az EUB mostani döntésében nyitva hagyta a lehetőséget, hogy szolgáltatást is lehet kedvezményes adósávba sorolni. Ha az NGM most is fenntartja a két évvel ezelőtt hangoztatott értelmezését, akkor most az EUB ítéletének fényében megadhatja az e-könyvnek járó kedvezményt abban az esetben is, ha azt továbbra is szolgáltatásnak tekinti. Az adócsökkentés azonban egyáltalán nem olyan egyszerű, s nemcsak a hazai döntéshozóktól függ, hanem az Európai Uniótól is, hiszen kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Franciaországgal és Luxemburggal szemben. Ez a két ország ugyanis önkényesen úgy döntött, a papíralapú könyveket megillető kedvezményes adósávba sorolják az e-könyveket is – fűzte hozzá.

Nagy változás jön

A VATlive.com cikke szerint Németország és az Egyesült Királyság nyomására indult eljárás Luxemburg és Franciaország ellen.  Hegedüs Sándor, az RSM DTM adóüzletágának vezetője emlékeztetett arra, hogy 2015. január 1-től az áfát a szolgáltatást igénybevevő EU-ban letelepedett magánszemély letelepedése helye szerint kell megfizetni az elektronikusan nyújtott szolgáltatások esetében. Ilyen értelemben tehát az a kötelezettségszegési eljárás, amely német és brit nyomásra indult Luxemburg és Franciaország ellen, német és brit szempontból a jövőt tekintve tét nélkülivé vált. Immár ugyanis nem jelent majd Németországnak versenyhátrányt, hogy ugyanazon e-book például Franciaországban olcsóbban, kisebb áfa megfizetése mellett letölthető – magyarázta a szakértő – hiszen azt csak a Franciaországban letelepedett magánszemélyek vonatkozásában érvényesítheti. (Ami természetesen rossz hír a magyar vásárlóknak is, hiszen a hazai 27 százalékos áfát kell majd megfizetniük – a szerk.)

A kötelezettségszegési eljárás kimenetele persze olyan szempontból érdekes, hogy a két érintett tagállam a direktíva taxatív tiltása ellenére alkalmazta az e-könyvek vonatkozásban a kedvezményes áfa-kulcsot. Vélhetően a Bíróság a most ismertté vált ítélete után sem fogja az e-könyvek esetében  elfogadni a kedvezményes áfa-kulcs alkalmazását, ahhoz egy újabb direktíva módosításra lenne szükség – tette hozzá a szakértő.

---