Csökkentse a fizetendő szja-t! (3. rész)

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozat első két részében bemutattam az első házasok- és a családi adókedvezményt, melyekkel az arra jogosult az összevont adóalapját csökkentheti. A harmadik, egyben utolsó részben a súlyos fogyatékosság adókedvezményével kapcsolatos tudnivalókat ismertetem, mely az összevont adóalap adójából érvényesíthető.

Súlyos fogyatékosság adókedvezmény, vagy más néven személyi kedvezmény érvényesítését a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 40. § teszi lehetővé. Az adókedvezmény annak jár, akinek a betegsége a 335/2009. (XII.29.) kormányrendelet szerint súlyos fogyatékosságnak minősül, vagy rokkantsági járadékban, fogyatékossági támogatásban részesül. Az említett rendelet mellékletében az összes betegség fel van sorolva, ami feljogosít az adókedvezmény igénybevételére, ilyenek például az elzáródást okozó érbetegségek, Crohn-betegség, a laktóz intolerancia, illetve különböző emésztőrendszer betegségei. (pl. gluténérzékenység). Hosszú várakozást követően a 287/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet 29. § kiegészítette a betegségek listáját a daganatos betegségek közül az emlő, a méhnyak-, petefészek-, prosztata- és a here rosszindulatú daganatával, tehát már az említett kormányrendelet 11. mellékeltben felsorolt betegségek után is érvényesíthető a kedvezmény. (jogosultság esetén visszamenőleg 5 évre is)

Sok esetben a betegség vagy az általa okozott fogyatékosság mértéke dönti el, hogy jár e az adókedvezmény, (pl. az I. típusú cukorbetegségben szenvedőknek jár, de a II. típusnál már csak akkor, ha szövődmények is vannak) ezért a megfelelő elbíráláshoz mindenképp szakorvossal történő konzultáció szükséges. Tehát feltétlen jelezze, aki úgy gondolja, hogy jogosult lehet személyi kedvezmény igénybevételére, de a diagnózist bízza szakorvosra, mert nem biztos, hogy az adott betegség BNO kódja szerepel a kormányrendeletben felsoroltak között.

A fogyatékosság minősítését a háziorvosnál, illetve a szakorvosnál lehet kezdeményezni. Az adókedvezményt rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal, vagy a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással lehet igénybe venni. Utóbbit csak szakorvos vagy szakorvosi leletek, vélemény alapján a háziorvos állíthat ki. Az igazoláson többek közt a betegség kezdő időpontja és BNO kódja szerepel, illetve hogy végleges vagy ideiglenes az állapot fennállása. Előbbi esetben időszakonként felülvizsgálatra kötelezik a személyt, végleges fogyatékosság esetén az erről szóló igazolás birtokában minden évben érvényesíthető az adókedvezmény. Az igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de meg kell őrizni, mert a kedvezményre jogosultság az esetleges adóellenőrzés során e dokumentummal igazolható.

Az adott évben kiállított igazolásokról a szakorvosok és a háziorvosok a következő év január 31-ig elektronikusan adatot szolgáltatnak a NAV felé, a K51-es nyomtatványon. Az adatlapon szerepel a magánszemély és a kiállító orvos azonosítására szolgáló összes adat, az igazolás kiállításának-, valamint a szakorvosi dokumentáció kiállításának dátuma, a fogyatékosság kezdő időpontja, és az állapot ideiglenes vagy végleges jellege. Az ellenőrzés súlyára tekintettel orvosaink részéről fontos a diagnózis pontossága, a magánszemély részéről pedig a kedvezmény igénybevételének valódi jogosultsága.

A személyi kedvezmény ugyan alanyi jogon jár, azonban az igénybevételnek további feltétele, hogy a magánszemély szerezzen olyan jövedelmet, amely után adófizetési kötelezettsége keletkezett. (munkaviszony, megbízási díj, ingatlan bérbeadás, stb.) Ha nincs adóköteles jövedelem, nincs miből érvényesíteni a személyi kedvezményt, és – az első házas- és a családi adókedvezménnyel ellentétben – arra sincs lehetőség, hogy a jogosult közösen érvényesítse, megossza, vagy átadja másnak a kedvezmény érvényesítésének jogát. (pl. szülőnek, házastársnak).

Az adókedvezmény mértéke havonta az év első napján érvényes minimálbér 5 %-a, 2019-ben 7 450 Ft, melyet kétféleképpen lehet érvényesíteni:

• a munkáltató felé tett adóelőleg-nyilatkozattal havonta,
• az adóbevallásban egy összegben.

Az adóelőleg nyilatkozat kitöltési útmutatóval együtt a NAV honlapjáról is letölthető. A munkáltató felé leadott nyilatkozatban történt változás esetén új nyilatkozatot kell tenni, vagy a korábbit visszavonni.

A kedvezmény a betegség fennállásának időszakára jár, ez esetben is független az adóköteles jövedelemszerzés hónapjainak számától. Tehát ha 2018-ban csak 2 hónapot dolgozott a személy, de egész évben a súlyos fogyatékossági kedvezményre jogosult volt, akkor 2018-ra vonatkozóan 12 x 6 900 Ft-ot, azaz 82 800 Ft-ot érvényesíthet idén az adóbevallás készítése során – természetesen csak ha volt ennyi befizetett adója, illetve maradt ennyi az elsőbbséget élvező, adóalapot csökkentő kedvezmények (első házas és családi kedvezmény) esetleges érvényesítése után.

Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyben a betegség, súlyosan fogyatékos állapot orvosi igazolás, határozat alapján fennáll. Tehát ha ez a dátum március 9., akkor március hónapra már érvényesíthető az adókedvezmény, nem arányosítjuk napokra. Akik régebb óta szenvednek a rendeletben felsorolt betegségek valamelyikében, illetve rokkantsági járadékot vagy fogyatékossági támogatást ítéltek meg számukra, de eddig nem éltek a kedvezménnyel, azt az igazolás vagy az ellátásról szóló határozat birtokában utólag is igényelhetik. Ehhez önellenőrzést kell benyújtaniuk azokra az évekre, amikor jogosultak voltak rá. 2019. december 31-ig a 2013, valamint az ezt követő évek szja-bevallásait lehet önellenőrizni.

Fontos tudnivaló, hogy a NAV 2019.01.30-án közzétett tájékoztatója szerint az újonnan bekerült betegségek után is érvényesíthető visszamenőleg az 5 éves általános elévülési időn belül az adókedvezmény, így ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor utólag a korábbi évek (2013-2017) adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatók.

---