Csomagküldők panaszkezelése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

63/2008. (III. 28.) Korm. rendelet 2008. március 31-ével módosította az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet szabályait.Több új előírást határoztak meg a csomagküldők kereskedőket illetően.

Az új, pontosított előírások értelmében – az automatából történő értékesítés, a közterületi értékesítés, a külön jogszabályban meghatározott egyetemes postai szolgáltató által végzett kereskedelmi tevékenység, valamint a csomagküldő kereskedelem kivételével – nem kell a rendelet szabályait alkalmazni azon kereskedelmi tevékenységekre, amelyek végzéséhez a kereskedelmi törvény szerint nem szükséges üzletet nyitni. A kivételként említett esetekben azonban a jogszabály egyes előírásait figyelembe kell venni. Elvi éllel rögzítette a kormány azt is, hogy a kereskedő – fő szabályként – csak jogerős határozattal, működési engedély birtokában és az abban foglaltak szerint kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét.

Több új szabályt határoztak meg a csomagküldők kereskedőket illetően is. A csomagküldők a március 31-étől mentesülnek az üzletnyitási, üzlet fenntartási kötelezettség alól. Módosulnak továbbá a panaszügyintézés szabályai is. A csomagküldő kereskedő köteles a termék ismertetőjében, illetve a termékről szóló tájékoztatóban feltüntetni a cégnevét (nevét), a székhelyét, a cégjegyzékszámát/vállalkozói igazolványának számát, az adószámát, ha üzlettel rendelkezik, az üzlet címét, ha elektronikus elérhetőséggel rendelkezik, az elektronikus levelezési címét, a telefonszámát, valamint az adatvédelmi nyilvántartási számát. Fontos tudnivaló, hogy a fenti elérhetőségekre beérkező vásárlói panaszt kötelező megvizsgálni, és az intézkedéséről, valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől, illetve beérkezésétől számított harminc napon belül postai úton vagy elektronikus levélben tájékoztatni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet a leírtakkal, úgy panaszával – annak jellege szerint – a jegyzőhöz és a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a területi gazdasági kamarák mellett működő békéltető testülethez, illetve élelmiszer-előállító és -feldolgozó tevékenységet végző kereskedelmi egységek esetében az MgSzH-hoz fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz másodpéldányát a kereskedő köteles az ellenőrzés során az ellenőrző hatóságoknak bemutatni.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 27.

NAV-Figyelő 21. hét: Változott a jegybanki alapkamat, adó-amnesztia, üzemanyagárak

A NAV útmutatót adott ki az utólagos részesedésbejelentéssel kapcsolatban, amelyben a leggyakrabban felmerülő kérdésekre kívánt válaszolni az adóamnesztia kapcsán. Továbbá változott a jegybanki alapkamat és az adóhatóság meghatározta a júniusi üzemanyagárakat is – derül ki a NAV-Figyelő eheti számából.

2024. május 27.

Év végi záráshoz, év eleji nyitáshoz kapcsolódó teendők a társasági adóban

A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.

2024. május 24.

Az Európai Tanács új szabályokról állapodott meg a forrásadó-eljárásokra vonatkozóan

A Tanács megállapodásra jutott a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló gyorsabb és biztonságosabb eljárásokról, amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a […]