Csoportos áfaalanyiság alkalmazása – 2. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A csoportos adóalanyiság lehetőségéről, előnyeiről és feltételeiről szóló cikksorozatunk második részében áttekintjük a felelősségi köröket, a csoportba történő belépés és a csoportból történő kiválás módját, valamint a csoportos áfa alanyiság megszűnésének eseteit.

Egyetemleges felelősség

Egyetemleges felelőssége áll fenn nemcsak a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagoknak, hanem a csoporton kívül maradó tagoknak és a csoportba újonnan belépő tagoknak is. Nézzük meg, mit jelent mindez!

1. Csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok felelőssége

A csoportos adóalanyiság időszakában és azt követően egyetemleges a felelősségük a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi taggal együtt

• az összes részt vevő (és akár később belépő) csoporttag csoportos adóalanyiságba történő belépés előtti időszakáról beadott záró bevallásában szereplő, valamint

• a csoportos adóalanyiság időszakában, Áfa törvény alapján keletkező kötelezettsége teljesítéséért.

1. Csoporton kívül maradó tagok felelőssége

A csoportos adóalanyiság időszakában és azt követően egyetemleges a felelősségük a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi taggal együtt

• az összes részt vevő (és akár később belépő) csoporttag csoportos adóalanyiságba történő belépés előtti időszakáról beadott záró bevallásában szereplő, valamint

• a csoportban részt vevők csoportos adóalanyiság időszakában, Áfa törvény alapján keletkező kötelezettsége teljesítéséért.

Látható tehát, hogy a magyar szabályozásban nincs csoportkényszer, azaz lehetséges, hogy egy vagy több kapcsolt vállalkozás úgy dönt, hogy nem lép be az áfa csoportba. Azonban a kívül maradó tagok is olyan felelősséget vesznek magukra, mintha benne lennének a csoportban, felelnek a csoportot terhelő áfa kötelezettségekért is.

Csoportos adóalanyiságba történő belépés

A csoporton kívül maradó adóalany, illetőleg a csoportos adóalanyiság időszakában létrejövő belföldi kapcsolt vállalkozás dönthet úgy is, hogy tagként csatlakozni szándékozik a csoportos adóalanyisághoz.

A csoportos adóalanyisághoz történő csatlakozás az állami adóhatóság engedélyével jön létre, a kívül maradó, illetőleg a csatlakozó új adóalany erre irányuló kifejezett írásos kérelmére.

A kérelemnek tartalmaznia kell még a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak a közös, kifejezett és egybehangzó beleegyező nyilatkozatát a kívül maradó, illetőleg a csatlakozó új adóalany csatlakozásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá:

a) a kívül maradó adóalany esetében a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely alkalmas a belső és külső kapcsolatok egyértelmű, megbízható és maradéktalan elkülönítésére, valamint a kötelezettségvállalást az egyetemleges felelősségre vonatkozóan,

b) a csatlakozó új adóalany esetében pedig a nevét, címét, adószámát, kapcsolt vállalkozási viszony igazolását és az előző a) bekezdésben említett nyilvántartási rendszer bemutatását, valamint az egyetemleges felelősségre vonatkozó kötelezettségvállalást.

Fontos tudni, hogy a kívül maradó, illetőleg az a csatlakozó új adóalany, aki (amely) tagként csatlakozik a csoportos adóalanyisághoz, az erre vonatkozó állami adóhatósági engedély véglegessé válásának napját megelőző nappal, mint fordulónappal köteles úgy eleget tenni az e törvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással szűnne meg, azaz záró bevallást kell benyújtania.

 

Csoportos adóalanyiságból történő kiválás

A csoportos adóalanyiságban részt vevő tag dönthet úgy is, hogy a csoportos adóalanyiságból kiválni szándékozik. A csoportos adóalanyiságból történő kiválás az állami adóhatóság engedélyével jön létre, a kiválni szándékozó tag erre irányuló kifejezett írásos kérelmére.

A kérelemnek tartalmaznia kell még a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi többi tagnak a közös, kifejezett és egybehangzó beleegyező nyilatkozatát a tag kiválásáról. A kérelemnek tartalmaznia kell továbbá a kiválni szándékozó tag kötelezettségvállalását arra, hogy a kiválás véglegessé válásának napjától kívül maradó adóalanyként teljesíti a kívül maradó csoporttagokra vonatkozó egyetemleges felelősségvállalást.

Csoportos adóalanyiság megszűnése

A csoportos adóalanyiság az állami adóhatósági engedély visszavonásával szűnik meg.

Az engedélyt az állami adóhatóság visszavonja, ha

a) azt a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármely tag – ide nem értve a kiválási kérelmet – kéri;

b) a képviselő a képviseletet a továbbiakban nem vállalja, és új képviselő haladéktalan kijelölése és bejelentése nem történik meg;

c) a csoportos adóalanyiságban részt vevő bármely tagra már nem teljesül, hogy belföldön letelepedett kapcsolt vállalkozás,

d) a csoporttagok fentiekben bemutatott kötelezettségvállalásai a csoportos adóalanyiság időszakában nem teljesülnek;

e) a kívül maradó tagok fentiekben bemutatott kötelezettségvállalásai a csoportos adóalanyiság időszakában nem teljesülnek;

f) a csoportos adóalanyiság időszakában olyan adóalany jön létre, amely belföldi kapcsolt vállalkozás, és a csoportos adóalanyisághoz

fa) nem csatlakozik, de kívül maradó adóalanyként nem teljesíti a fent bemutatott kötelezettségeket; vagy

fb) csatlakozni kíván csatlakozó új tagként, de azt az állami adóhatóság azt nem engedélyezi;

g) a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag jogutód nélkül megszűnik.

Az állami adóhatósági engedély visszavonásának véglegessé válásának napjával, mint fordulónappal a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag együttesen köteles úgy eleget tenni az Áfa törvény szerinti kötelezettségének, mintha jogutódlással szűnne meg, kivéve azt az esetet, ha a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag jogutód nélkül szűnik meg.

Cikksorozatunkat folytatjuk.

Forrás: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 8.§. (6) – (12)

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.

 

 

---