Dante-700 – Miszticizmus és tudomány (1. rész)


Az Adó Online adó- és pénzügyi történeteinek szerzője az év végére szokásosan valamilyen rendhagyó írással jelentkezik, amely azért kapcsolódik korábbi cikkeihez is. Most is ezt teszi! Ebben a cikkben a Divina Commedia számmisztikájáról szól, a következő írásban pedig a zene, a csillagászat és a matematika megjelenéséről a Színjátékban.

„csak bölcsesség, erő és szeretet”

(Isteni színjáték, Pokol 1:104; utalás a Szentháromságra)

Dante főműve, az Isteni színjáték számos olyan kulturális és tudományos ismeretre is utal, amelyeket a nagy költő tanulmányai során elsajátított. Ezért is tekintik a Divina Commediát a középkor enciklopédiájának.

Az Isteni színjáték Dante korának szinte teljes lexikális tudástömegét magába foglalja, vagy legalább érinti. A kulturális ismeretek mellett a természettudományi tudásanyag, az antik filozófia, a középkori teológia egyaránt helyet kap a Színjátékban. Van, amikor ezeket részletesebben is kifejti a költő, máskor viszont csak utalásokat alkalmaz, és az olvasóra hagyja ezek megfejtését.

E cikkben Nádasdy Ádám fordításai szerepelnek.

Ercsei Lenke: Dante (2021, 31 cm terrakotta)

Számmisztika

A középkor embere a csillagok állása mellett a számoknak is sajátos szerepeket tulajdonított. Az Isteni színjáték, amellett hogy csodálatos költői mű, valóságos mérnöki műalkotás, és ebben a számoknak kitüntetett szerepe van. Az 1, a 3, a 7, a 9, a 11, a 33 és a 100 is megjelenik a műben. További többször is előforduló számok misztikus jelképeiről is értekezni lehetne, így a 4, a 6, a 8, a 12, a 24 is szerepet kap a Színjátékban, ezekre most nem térünk ki. Dante egészen biztosan előre megtervezte a mű felépítését, fő struktúráját, abban a számok szerepét, és ezt az elképzelését követte is a másfél évtized alatt, amíg a művet befejezte.

1, 3, 11, 33, 100

A hármas szám az Isten, az univerzum és az ember spirituális és intellektuális belső rendjének kifejezője. A megismerhetővé vált, tudatra ébredt egység. Tökéletes szám: a totalitás, a befejezettség száma. A múlt-jelen-jövő hármassága az Idő teljessége, egysége.

A 3-as számnak kiemelt szerepe van a Színjátékban, alapvetően a Szentháromságra (Atya, Fiú, Szentlélek), és így az 1-es a Szentháromságban megnyilvánuló 1 Istenre vonatkozik.

A kereszténység egyik alapdogmája a Szentháromság tana. A níceai (325), majd a konstantinápolyi (381) zsinat mondta ki, hogy Istenben három különálló, egyenlő és egylényegű személy van, akik egyek és szétválaszthatatlanok.

Dante a Szentháromság tanát, mélyen hívő keresztényként, az Isteni színjátékban több helyen is hirdeti, így például már a Pokol kapujának feliratán is megjelenik ez:

Pokol 3:4-6

AZ IGAZSÁG VEZETTE ALKOTÓMAT:

ISTENI HATALOM FORMÁLT MEG ENGEM,

LEGFŐBB TUDÁS ÉS ELSŐ SZERETET.

A hatalom az Atya, a tudás a Fiú, a szeretet a Szentlélek attribútuma (ugyanez a hármasság jelenik meg a cikk mottójában is).

Matetits László: Pokol (2021, 50×70 cm, akril)

A műben tucatnyi helyen tesz hitet Dante a Szentháromság tana mellett, ezekből most még kettőt mutatunk be:

Paradicsom 13:55-60

Az élő Fény, mely a Fénylőből árad

s tőle nem válik el, s a Szeretet,

mely hármas egységet alkot velük,

jóságában sugarát összegyűjti,

beletükrözve kilenc létezőbe,

miközben mindörökre egy marad.

 

Paradicsom 24:139-141

Hiszek három örök személyt, akik

egylényegűek: egyek s hármak egyben,

hogy »van« és »vannak« róluk szólva mindegy.

A halál utáni történetek három helyszínen, a Pokolban, a Purgatóriumban és a Paradicsomban játszódnak, ennek megfelelően a Színjáték 3 ún. canticából áll. Mindegyik „helyszínről” 33 ének szól, ez összesen 99 ének, a (Pokol cantica részét képező) bevezető énekkel együtt a teljes mű 100 énekből áll, a 100 a tökéletesség száma, az Isten által teremtett világ teljességét és a teremtés szentségét fejezi ki.

Az egyes énekek 3 soros láncrímes tercinákból állnak (rímképlet: ABA BCB CDC …). A rímeknek ez a hömpölygő sorozata egyébként Dante „találmánya”. A 11 szótagos sorokból álló tercinák összesen 33 szótagot tartalmaznak.

A 3-as szám ezen túl is jó néhány alkalommal megjelenik a Színjátékban:

– Dante 3 vadállattal (párduc, oroszlán, farkas) találkozik, miután eltévedt az élet nagy sötét erdejében (Pokol 1. ének). Az állatok 3 főbűnt jelképeznek, a bujaságot, az önteltséget és a pénzsóvárságot, de ez ugyanakkor 3 bűnös államot is jelent, Firenzét, a francia királyi udvart és a pápaságot. A Purgatóriumban tudjuk meg, hogy ezektől a bűnöktől Dante sem mentes, a büszkeség és a pénzimádat (ez utóbbi csak kisebb mértékben) Dantéra is jellemző volt. A testi örömök túlzott hajszolásáról a Színjátékban nem tesz vallomást, de Boccaccio Dante élete című művéből tudjuk, hogy Beatrice eszmei imádatán és elrendezett házasságán túl számos más hölgynél is keresett boldogságot. Ez utóbbiakról sok szerelmi témájú versében azért beszámolt Dante is, például Pietra asszonyhoz egész versciklust írt.

A saját bűneiről így vall Dante a Purgatórium 13. énekének 133-138. soraiban.

„A szememet majd nekem is bevarrják

– mondtam –, de kis időre csak. Kevésszer

néztem a mások hasznát irigyen.

Sokkalta erősebben fél a lelkem

a lenti párkány gyötrelmeitől:

annak terhét már érzem magamon.”

A lenti párkány az önteltség tisztítóhelye.

Gulicska Lőrinc: Isteni színjáték I. (2021. 26×34 cm, toll és akvarell)

A hármas szám néhány további (koránt sem teljes körű) előfordulását csak felsorolásszerűen adjuk meg, a bővebb kifejtés terjedelmes dolgozatot igényelne:

– 3 égi hölgy, Beatrice, Ráchel (az ótestamentumi Jákob felesége) és (Szent) Lúcia jelenik meg Dante előtt a Pokol 2. énekében;

– a mértéktelen fogyasztókat a rémisztő háromfejű Cerberus kutya ugatja a Pokol 6. énekében;

– az alsó Pokol – Dis – bejárata előtt a holtakat a bűneikért üldöző, a lelkiismeret gyötrő megtestesüléseként három Fúria jelenik meg (9. ének);

– Vergilius hívja fel Dante figyelmét a 11. énekben az égben gyűlölt három hajlamra, a mértéktelenségre, a gonoszságra és az állati kegyetlenségre (ezek Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás Etikájában szerepelnek;

– a Pokol 31. énekében három óriással kell megküzdenie Danténak és Vergiliusnak;

– a Pokol legmélyebb fenekén van a háromfejű Lucifer/Dis/Sátán; benne az egész emberiség bűne megtestesül, s az arcok az akkor ismert három földrész (Európa, Afrika, Ázsia) embereit jelentik; a Sátán három szájában marcangolja a három legfőbb bűnöst, Cassiust, Brutust és Iskarioti Júdást; ők jótevőiket (Julius Caesart és Jézust) árulták el; Dante besorolásában ez a leggyalázatosabb bűn (34. ének);

– a három szent erény, a Hit, a Remény és a Szeretet, amelyek csak a megkeresztelteknek lehetnek tulajdonságai, több helyen is megjelennek a Színjátékban, például a Purgatórium 8. énekében csillagok formájában, vagy a 29-30. énekekben az égi szekér követőiként; a klasszikus négy erény – Igazságosság, Bátorság, Mértékletesség, Tudás – is követi az égi szekeret, közülük a Tudás nőalakjának három szeme van; az égi szekeret ifjú nőalakok képében követik az erények; a keresztényi és a klasszikus erények száma így összesen hét;

– a Purgatórium kapuját Cato (a római szónok) őrzi, itt három lépcsőfokon kell felmenni:

Purgatórium 9:94-102

Megindultunk. Az első fok csiszolt,

fehér márvány volt, oly tükörsima,

hogy tisztán láttam benne magamat.

A második lilás-fekete volt,

külseje rücskös, égett, porladó,

hosszában-keresztben repedezett.

A harmadik súlyos tömbje fölöttük

porfírból volt, oly lángoló vörös,

mint vénából a friss vér, ha kibuggyan.

„A három lépcsőfok a bűnbánat szentségének három összetevőjét jelképezi. Az első (fehér) a szívbeli megbánás (töredelem); a második (fekete) a szóbeli beismerés (gyónás); a harmadik (vörös) a tettbeli elégtétel (penitencia, vezeklés). – Ez az egész jelenet egy gyónásra hasonlít, melyben a kapus angyal felel meg a gyóntatópapnak.” (Nádasdy Ádám jegyzete)

Gérné Mezősi Aranka: Purgatórium – a sárkányt elűzik az angyalok (2021, 45×45 cm, bronzlemez)

– A Purgatórium 17. énekében a harag három példáját és a hibás szeretet három fajtáját mutatja be Dante; az sem a véletlen műve, hogy az Isteni színjáték vezérmotívumát, a szeretet tanát a mű közepén, a Purgatórium 17. és 18. énekében ismerteti a filozófus Dante;

– a Paradicsom 10. énekében 12 nagy tudós szerepel (további 12 a 12. énekben), közülük is lángelmeként emel ki hármat Dante, (Sevillai Szent) Izidort, Bédát és (Szentviktori) Richárdot; mindhárman jelentős középkori enciklopédikus szerzők is voltak; az már inkább csak érdekesség, hogy Aquinói Szent Tamás, Boëthius, Szent Bonaventura vagy Szent Ágoston (akik szintén a két 12-es tudóskör tagjai) nincsenek ilyen módon kiemelve;

– a Paradicsom 24-25-26. énekeiben Dante vizsgát tesz a Hit, a Remény és a Szeretet, a három szent erény kérdésköréből; kiemelkedő ezek közül a 24. ének 124-147. sorainak részlete, amely Dante hitvallását mutatja be;

– a Paradicsom utolsó énekében Isten jelenik meg Dante előtt:

Paradicsom 33:115-120

A tiszta lényegű mennyei Fény

mélyében három kör tűnt most elém:

három színük volt, s egy a méretük.

Az egyik tükrözte a másikat,

mint dupla szivárvány; a harmadik

tűz volt, s belőlük egyenlően áradt.

A három kör itt is a Szentháromságot jelenti.

A hetes szám a Színjátékban

A hetes szám mítoszokban és egyéb világmagyarázatokban az egyik leggyakrabban előforduló numerikus szimbólum. Sokszor 4+3 (klasszikus és keresztény erények) vagy 6+1 (Isten 6 nap alatt teremtette a világot, a hetedik napon megpihent) alakban jelenik meg. A hét az anyagi és az égi világ együttesét, az isteni teremtés befejezettségét és tökéletességét jelenti, a meghaladás, a beavatás szimbolikáját hordozza magában, így a hét maga az isteni jelenlét.

Az ókori világ hét planétát ismert, amelyeket látszólagos keringési sebességük szerint állították sorba: Hold, Merkúr, Vénusz, Nap, Mars, Jupiter és Szaturnusz.

Gérné Mezősi Aranka: Dante és Beatrice a Napba száll (2021, 45×45 cm, bronz légszobor)

A hét az Isten felé vezető utat is jelképezi: aki föl akar érni hozzá, annak hét emeletet, hét lépcsőfokot (alkímia), hét hegyet (stb.) kell megmásznia, hét próbán kell túljutnia.

A hetes szám megjelenik a középkori beosztásokban is. A hét szabad művészetet (tudományt), a triviumra (Dialektika, Grammatika, Retorika) és a magasabb szintű quadriviumra (Aritmetika, Geometria, Zene, Asztronómia) osztották fel (megint a 3+4!). A hét erény (lásd feljebb) mellett kialakult a hét főbűn fogalomköre is: kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, és jóra való restség.

Az erények és bűnök hetes felsorolását Dante is követi a Színjátékban, a bűnöket viszont tovább is részletezi. Ennek bővebb felsorolását a Dante-700 cikksorozat 2. részében adtuk meg. Szintén megjelenik a hét planétának megfelelő égbolt a Paradicsomban.

Már a Pokol kapuját is hét fal övezi, és a kapuk száma is hét:

Pokol 4:106-111

Egy büszke várkastély lábához értünk:

hétszeres fal övezte magasan,

s egy szép folyócska védte gyűrűként.

Mintha föld volna, átkeltünk ezen,

beléptünk hét kapun bölcs társaimmal,

és bent egy zöld füvű, friss rétre értünk.

A hét fal valamely héttagú dolgot jelképez, de a Dantét elemző tudósok sem tudták még eldönteni, hogy ez a  „hét szabad művészet” (septem artes liberales), a középkori iskolák hét osztályát, a hét jellemerőt („hét erény”) vagy a tudományok hét ágát jelképezik.

A hetes szám leggyakrabban a Purgatóriumban szerepel. A Purgatórium kapuján való belépéskor Dante homlokára hét „P” betűt karcol egy angyal, amelyek az egyes lépcsőkön való feljebbhaladáskor sorra eltűnnek. A P-betűk itt a hét fő jellemhibát (bűnt) jelképezik, amelyeket levezekelve tisztul meg Dante.

A hetes szám sokszorosan jelenik meg a Purgatórium 29-32. énekeiben, amelyekben Dante egy bibliai felvonulást ír le. Ez a felvonulás nagy hasonlóságot mutat János Jelenések könyvének első jelenéseivel (Jelenések könyve 4,4), de értelmezése nem teljesen azonos azzal.

A hetes szám megjelenik a hét jellemerőt szimbolizáló hét nőalak felvonulásában, a hét gyertyatartó és az azon égő hét láng bemutatásával. A gyertyatartók itt a Szentlélek hét ajándékát (bölcsesség, értelem, tudomány, tanács, erősség, jámborság, istenfélelem – Biblia, Ézsaiás könyve, 11,2), a rajtuk égő hét láng a római keresztények (katolikusok) hét szentségét (keresztség, bérmálás, oltáriszentség, gyónás, betegek kenete, egyházi rend, házasság) jelképezik.

A hét jellemerő felvonulását így írja le Dante:

Purgatórium 29:121-132

Három nő jött a jobb kereke mellett,

kört táncolva; az egyik nő piros,

hogy meg se látnánk, ha a tűzben állna;

a másik olyan, mintha húsa-csontja

színtiszta smaragdból volna faragva;

a harmadik, mint hó, mely most esett.

Néha a fehér vezette a táncot,

majd a piros, és az ő énekére

táncoltak mind hol fürgén, hol nyugodtan.

Baloldalt négy nő járt bíbor ruhában

ünnepi táncot; az vezette őket,

akinek fején három szeme volt.

A Paradicsomban megjelenik Róma hét királya (Paradicsom 6:40-42), de a Bölcsességek könyvének egy idézete is (18:88-93), amely latinul pont 5×7 betűből áll: Diligite iustitiam qui iudicatis terram! (Szeressétek az igazságosságot (a jogot), ti, akik ítélkeztek a földön!” – Biblia, Bölcsesség könyve 1,1.).

Matetits László: Paradicsom (2021, 50×70 cm, akril)

A kilenc a tökéletesség száma

A kilenc az égi teljesség jelképe; Dante az Isteni színjáték kozmikus szerkezetét erre építi. A Pokolnak, a Purgatóriumnak és a Paradicsomnak egyaránt kilenc-kilenc köre, terasza, lépcsője, égöve van. A kilenc az Istenhez vezető létra fokainak száma. Az isteni tudásba való beavatást Danténál a Szerelem és a Költészet, azaz Beatrice teszi lehetővé, akit kilenc évesen pillantott meg először (és örökre beleszeretett).

A kilenc égboltot kilenc angyalrend mozgatja:

Paradicsom 13:55-60

Az élő Fény, mely a Fénylőből árad

s tőle nem válik el, s a Szeretet,

mely hármas egységet alkot velük,

jóságában sugarát összegyűjti,

beletükrözve kilenc létezőbe,

miközben mindörökre egy marad.

A kilenc létező itt a kilenc angyalrend és az általuk mozgatott égboltok, a kilenc égbolton túl már csak Isten végtelen birodalma terül el.

Az angyalrendekről az Isteni színjáték Paradicsom canticájának 28. énekében olvashatunk. A kilenc angyalrend és az általuk mozgatott égboltok 3×3-as csoportosítása a következő:

(Forrás: Nádasdy Ádám fordítása)

A cikk illusztrációiról – a szerző megjegyzései

Dantéról nem csak az Adó Online-ra írtam cikkeket, de egy Danténak és műveinek bemutatását célzó rendezvénysorozat kurátori feladatait is felvállaltam. Ennek keretében volt kiállítás (három helyszínen), író-olvasó találkozó Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költővel és Madarász Imre irodalomtörténésszel, tárlatvezetések, rendhagyó irodalomórák, vetített képes előadás és irodalmi est. Huszonkét szervezett rendezvényen több mint 750-en vettek részt, ezen kívül – nem szervezett keretek között – is sok látogatója volt a tárlatoknak. A kiállítások látogatói egy 52 oldalas kiadványhoz is hozzájuthattak, amelyben a kiállított tárgyak fotóin kívül a Színjáték kapcsolódó részei is szerepelnek (Baranyi Ferenc és Nádasdy Ádám fordításában).

A kiállításon mintegy hetven műtárgy szerepelt, ezek között voltak Dantéhoz kapcsolódó ismert alkotások, bélyegek, ex librisek, pénzek fotói, reprodukciói, valamint egy XV. századi kódex mintegy negyven miniatúrájának reprodukciója (ezek felhasználását a jogtulajdonos The British Library engedélyezte). Az Adó Online Dante-700 sorozatának cikkeit főleg ezekkel az alkotásokkal illusztráltam.

A kiállításon ma élő kortárs művészek is szerepeltek húsz alkotással, közülük öt művész – felkérésemre – kifejezetten erre az eseménysorozatra készített összesen tizennégy művet, két művészbarátom, korábbi „dantés” alkotásaikkal segítették a kiállítás anyagát. Ebben a cikkben (és a következőben is) a hét művész alkotásainak fotói szerepelnek. Köszönet érte Ercsei Lenkének, Gérné Mezősi Arankának, Gulicska Lőrincnek, Matetits Lászlónak, Oldalné Gyura Irénnek, Miklosovits Lászlónak és Várhelyi Györgynek.

Miklosovits László: Illusztráció Arany János Dante c. verséhez

Irodalom:

Boccaccio művei – Dante élete (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1975)

Dante Alighieri összes művei (Magyar Helikon, Budapest, 1965)

Dante: Isteni színjáték (Nádasdy Ádám fordítása) (Magvető, Budapest, 2020)

Dante Alighieri: Pokol (Baranyi Ferenc fordítása) (Tarandus Kiadó, Győr, 2012)

Dante: Isteni színjáték – Purgatórium (Baranyi Ferenc és Simon Gyula fordításában) (Kossuth Kiadó, Budapest, 2017)

Dante Alighieri: Az új élet (Baranyi Ferenc fordításában) (Hungarovox Kiadó, Budapest, 2013)



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Dante-700 – Dante élete (1. rész)

Dante, a világirodalom egyik legnagyobb alakja 700 éve hunyt el. Főműve, az Isteni színjáték nehéz olvasmány, de ennek ellenére az értő irodalmárok a legmagasztosabb jelzőkkel illetik. Nem véletlenül, hiszen a nyugati kultúrára gyakorolt hatása egyedülálló, az irodalom, a zene, a képzőművészet, a filmművészet egyaránt sokat merített Dante nagyeposzából.
2021. október 1.

Dante-700 – Dante művei és a bűnök besorolása (2. rész)

Dantét művei miatt, illetve műveinek, különösen az Isteni színjátéknak a hatása miatt tekinthetjük az egyik legnagyobb írónak, költőnek. Ez a hatás egyedülálló! Nem túlzás kijelenteni, hogy a nyugati kultúra a dantei alapokra épült rá.
2021. október 8.

Dante-700 – Pénzimádók és pénzhamisítók (3. rész)

Dante Isteni színjátékában számos pénzzel, vagyonnal kapcsolatos bűn, annak pokolbéli büntetése, purgatóriumbeli vezeklése szerepel. Ezek közül most a mértéktelen pénzimádattal, illetve a pénz hamisításával foglalkozunk.