December 20: az iparűzési adót is fel kell tölteni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Annak a vállalkozásnak kell 2011. december 20-ig az iparűzési adóban az adóelőleg-részlet(ek)et kiegészítenie (feltöltési kötelezettség), amely kettős könyvvitelt vezet, és az adóévet megelőző (azaz a 2010.) adóévben az éves szinten számított árbevétele a 100 millió forintot meghaladta. Az Adó szaklap 2011/16. számában Dr. Kovács Attila, az adóelőleg fizetési és kiegészítési kötelezettség teljesítésének gyakorlati kérdéseivel foglalkozik.

Az eva hatálya alá tartozó (akár kettős könyvvitel vezetésére kötelezett), az szja- törvény hatálya alá tartozó, továbbá a 100 millió forint árbevételt megelőző évben meg nem haladó társasági adóalanynak nincsen feltöltési kötelezettsége az iparűzési adóban.

Dr. Kovács Attila példákon keresztül mutatja be az adóelőleg-részletek fizetési szabályait, majd részletesen foglalkozik a feltöltési kötelezettség teljesítésével, bevallásával és azokkal a jogkövetkezményekkel is, amelyekkel számolnia kell az adózónak, ha nem teljesíti a feltöltési kötelezettségét. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a már bevallott adóelőleg-kiegészítés önellenőrzéssel nem helyesbíthető.

Az iparűzésiadó-fizetés napi gyakorlatában számos probléma felmerül. Ezek közül is bemutat néhányat a szerző, ezekből emelünk ki egyet:

Egy generál-kivitelező zrt. a megrendelővel kötött vállalkozási szerződés alapján egy 60 lakásos társasház-projekt kivitelezését végzi „A” településen. A Zrt. kivitelezői tevékenységét 2011. szeptember 17-én kezdte meg e településen, tevékenységét alapvetően alvállalkozói útján fejti ki, ő maga csupán egy-egy munkafolyamat műszaki átadás-átvétele alkalmával jelenik meg az építkezésen.Keletkezik-e a zrt.-nek iparűzésiadó-kötelezettsége 2011-ben „Nagy” településen?

A Htv. 37. § (2) bekezdés a) pontja értelmében, ha az önkormányzati illetékességi területén folytatott építőipari tevékenység időtartama az adóéven belül a 30 napot meghaladja, de a 181 napot nem éri el – s nem áll fenn Htv. 52. § 31. pont a) alpontja szerinti telephely –, akkor a vállalkozót ideiglenes jellegű iparűzésiadó-kötelezettség terheli a tevékenységvégzés 31. napjától.

Az a körülmény, hogy ugyanazon építkezéshez kapcsolódóan az egyes alvállalkozók külön-külön eleget tesznek (tettek) bejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettségüknek, a fővállalkozó zrt. „A” településhez kapcsolódó ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettségét semmilyen szempontból nem befolyásolja. Az adókötelezettség léte és az abból fakadó adminisztratív és fizetési kötelezettség ugyanis valamennyi építkezésben részt vevő vállalkozó adóalany tekintetében önállóan fennáll, az adóhatósági ellenőrzés ennek megfelelően adóalanyonként folytatható le.

Dr. Kovács Attila cikke teljes terjedelemben az Adó szaklap 2011/16. számában olvasható.

Forrás: Adó szaklap 2011/16. szám


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.