Decembertől már drágulhat a cigaretta


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén december elsejétől módosul a dohánytermékek jövedéki adója, ami a cigaretta esetében ezer darabonként 11900 forintról 12500 forint lesz majd. A változás után csak az új adómértéknek megfelelő adójeggyel forgalmazható.


A Magyar Közlöny 140/2012. számában 2012. október 25-én kihirdetett törvénymódosítás értelmében 2012. december 1-jétől módosul a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 97. § (2) bekezdése, amely a dohánygyártmányok adómértékét tartalmazza – olvasható a NAV honlapján megjelent közleményben.
Ezek alapján december elsejétől a cigaretta jövedéki adója ezer darabonként 11900 forint helyett12 500 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 31 százaléka, de legalább 24 920 forint lesz.

A szivar és a szivarka jövedéki adója változatlanul a kiskereskedelmi eladási ár28,5 százaléka marad.

A finomra vágott fogyasztási dohánynál a kiskereskedelmi eladási ár52 százaléka, de legalább 12 460 forintra kilogrammonként, az egyéb fogyasztási dohánytermékeknél pedig a kiskereskedelmi eladási ár32,5 százaléka, de legalább 12 460 forintra módosul a jövedéki adó mértéke.

A jövedéki adótörvény 98/A. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében a dohánygyártmány a változás hatálybalépését követően csak az új adó- és általánosforgalmiadó-mértéknek megfelelő adójeggyel, vagyis kizárólag „121201” adómérték kóddal ellátott adójeggyel bocsátható szabadforgalomba, illetve importálható.

Az új adómérték kóddal ellátott adójegyek elektronikus megrendelésének megteremtéséig átmenetileg lehetőség lesz a manuális, papír alapú megrendelés befogadására is a kitöltött elektronikus nyomtatvány feldolgozásával.

A NAV teljes közleményét itt olvashatja.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)