Deloitte: kedvező lehet az adóhitel

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyes adótörvények 2016-os módosításaival kapcsolatos törvényjavaslat szerint csökken a pénzügyi szervezetek különadója, változik a befektetési alapkezelő fogalma, és életbe lép a növekedési adóhitel kedvezmény. A Deloitte a kiemelkedő fontossággal bíró egyes módosításokat az alábbiakban ismerteti.

Pénzügyi szervezetek különadója

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött Egyetértési Megállapodásnak megfelelően a Javaslat csökkentené a pénzügyi szervezetek különadójának mértékét a hitelintézetekre vonatkozóan. A különadó mértéke 2016-ban az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó része után 0,53%-ról 0,31%-ra, majd 2017-ben és 2018-ban 0,21%-ra csökkenne, azzal, hogy a fizetendő különadó mértéke nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetendő különadó összegét.

Az adótörvényekről szóló részletes cikkünket itt olvashatja.

„További lényeges változás, hogy 2016-tól a hitelintézetek adóalapjukat nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítanák meg. A törvényjavaslat módosítja továbbá a befektetési alapkezelő fogalmát: a kockázati tőkealap-kezelők a különadó szempontjából a továbbiakban nem minősülnének befektetési alapkezelőnek. A módosítás célja a kettős adóztatás elkerülése lenne” – emelte ki Veszprémi István, a Deloitte Adó- és jogi tanácsadási részlegének partnere.

Növekedési adóhitel kedvezmény

Igen kedvező változás, hogy bevezetnék a növekedési adóhitel kedvezményt, mely alkalmazásával az adózó választása szerint elhalaszthatná a növekedési adóhitelre megállapított adó megfizetését. Azt a tárgyév helyett csak az azt követő két adóévben lenne köteles megfizetni. A növekedési adóhitel mértéke a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóévi adózás előtti eredményt meghaladó része lenne, azzal, hogy annak meghatározásakor a kapott osztalék, kamat, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ellenérték nélküli ügyletek kapcsán elszámolt adóévi bevételek összegét nem lehet figyelembe venni.

A kedvezmény alkalmazását három feltételhez kötik: az adózó csak abban az esetben alkalmazhatná a kedvezményt, ha a társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött; ha az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban; ha a növekedési adóhitel összege eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét.

A fenti feltételek teljesülése esetén az adózó az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig nyilatkozhatna a kedvezmény igénybevételéről. Ugyanezen határidőig az adózó megállapítaná és bevallaná a várható növekedési adóhitelre jutó adó összegét, amelynek 25%-át adóelőlegként két egyenlő részletben a tárgyévet követő adóév első két negyedévében (a negyedév 2. hónapjának 20. napjáig) fizetne meg.

Az adózó a tárgyévi társasági adóbevallásában állapítaná meg és vallaná be a növekedési adóhitel összegére jutó adó összegét. Az adót – a fentiek szerint megfizetett adóelőleget is figyelembe véve – az adózó hat egyenlő részletben fizetné meg, az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként (a negyedév második hónapjának 20. napjáig). A növekedési adóhitel kedvezményt az adózó először a 2015. adóév tekintetében alkalmazhatná.

Különös adózási módok az áfa rendszerében
Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását. További információ és megrendelés >>

---