Devizahitel-korlátozás jöhet?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az MNB szabályozná a bankok devizahitelezési gyakorlatát, ám a hitelintézetek attól tartanak, hogy a túl szigorú korlátok ellenérdekeltté tehetik őket a kölcsönnyújtásban.

A devizahitelezés szabályozásáról folynak a tárgyalások a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a bankok között – hangzott el a Magyar Bankszövetségnél tartott sajtóbeszélgetésen. A hitelintézetek úgy vélik, elegendő rájuk bízni ezt a kérdést, hiszen a válság magyarországi kiterjedése után is látszott: ha szükséges, képesek az önkorlátozásra.

Az MNB-nél azonban úgy gondolják – mondta el Felcsuti Péter, a szövetség elnöke, a Raiffeisen Bank elnök-vezérigazgatója -, nem árt valamilyen keretbe foglalni az elvárásokat. Ilyen lehet a biztosíték arányának, illetve az adós terhelhetőségének rögzítése, ám megállapodásra még nem sikerült jutni. A kérdés azonban nem tét nélküli, hiszen ha a jegybank nagyon szigorú korlátokat állít, akkor a bankok ellenérdekeltek lesznek a devizahitelezésben – véli Felcsuti.

Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója, a szövetség nemrég megválasztott alelnöke hangsúlyozta: nincs szó hitelszűkéről, hiszen jelenleg 140 százalékos a hitel/betét arány.

Felcsuti kifejtette, a válság nem ért még véget. A szélsőséges kilengések időszaka talán már lezárult, de a bankrendszer érintettsége továbbra is fennáll. Az idei év a korábbinál is nehezebb lehet, a válság következményeivel pedig még 2010-ben is számolni kell. A bankszektor idei eredménye a bankszövetségi vezető szerint plusz nulla lehet, ami mögött jelentős szórást tapasztalhatunk majd. A legnagyobb kockázatot a portfólió ütemesebb romlása hordozhatja: a nem teljesítő hitelek jelenlegi 5-6 százalékos aránya akár jelentősebb mértékben is megugorhat.

A bankvezetők úgy látják, hogy az anyaintézmények – mint azt az idei fejlemények is mutatták – képesek és hajlandóak biztosítani itteni leányaik működését. Mivel pedig hosszú távú stratégiát alakítottak ki a térségbeli jelenlétre, így a profitok átmeneti hiányát is tudomásul veszik.

A hitelintézetek legnagyobb gondja jelenleg – derült ki Felcsuti szavaiból -, hogy valamilyen módon eleget tudjanak tenni a lakossági ügyfeleknél az egyoldalú szerződésmódosítást korlátozó jogszabálynak. Az mindenesetre biztosnak látszik, hogy az ügyfelek a korábbinál is nehezebben igazodhatnak majd el a szerződéseken.

A szövetség elnöke szerint a kamatváltoztatásra okot adó tényezőket felsoroló lista 20-30 tételből állhat majd. Az egyoldalú változtatás lehetőségének megszüntetésével a bankok is egyetértenek – mondta Felcsuti -, de az ezzel kapcsolatban megalkotott jogszabály technikai értelemben egyszerűen végrehajthatatlan. Nem kevéssé annak következtében, hogy semmilyen referenciakamattal nem lehet az árazás minden feltételét érvényesíteni.

Felcsuti üdvözölte, hogy a kormány végre elindított olyan adóváltoztatásokat, amelyeket a Magyar Bankszövetség már tíz éve szorgalmaz. Szerinte azonban az engedmények terén a kabinet túl messzire ment a természetbeni juttatások (itt nyilvánvalóan a cafeteriára gondolt) tervezett adóterhének mérséklésében. Az elnök nem tartja jó iránynak az általános ingatlanadó vagyonadóvá alakítását, valamint a kereskedelmi szálláshelyek áfájának csökkentését sem.

Forrás: Napi Gazdaság

---