Digitalizáció az áfa területén az Egyesült Királyságban (1. rész)


A digitalizáció a legtöbb ország adózási folyamatát mára olyan mértékben hatotta át, hogy teljesen más adózói magatartás szükséges, mint néhány évvel ezelőtt. Most az Egyesült Királyság adódigitalizációját mutatjuk be.

A 2010-es évek második felében indította el a kormányzat az Egyesült Királyságban a Making Tax Digital-nek (MTD) nevezett folyamatot, amelynek kommunikált célja az adózás digitalizált alapokra helyezésével a világ legversenyképesebb adózási környezetének megteremtése volt. Az MTD több adónemet is érint, annak első hulláma az általános forgalmi adóra fókuszált. A magánszemélyek jövedelemadóját érintő változások 2024-től, míg a cégek társasági adóját érintő változások 2026-től válnak hatályossá.

Az MTD-szabályok bevezetését az a felismerés indította el, hogy ha számszerűsítenénk azt az adókülönbözetet, amelyek emberi figyelmetlenségre vezethető vissza és ehhez hozzávennénk a hibák javítására fordított munkaórák értékét, akkor a fontban kifejezett adómegtakarítás és hatékonyságnövekedés milliárdokban lenne mérhető. Ebből az alapvetésből kiindulva, valamint hozzávéve, hogy az Egyesült Királyság költségvetésének is egyik legnagyobb bevételi sora az általános forgalmi adó, ezért indult el a folyamat elsőként ezzel az adónemmel.

A MTD-szabályozás több pilléren nyugszik és számos követelményt támaszt az adózókkal szemben. A két legfőbb törekvés, vagy követelmény egyike, hogy az áfa-bevallás alapjául szolgáló ügyletek gyűjtése, számbavétele digitalizálva történjen, a folyamatok úgy legyenek megszervezve a könyvelésétől a bevallás beadásáig, hogy az emberi beavatkozás a legszükségesebb mértékre korlátozódjon.

A másik sarkalatos követelmény, hogy a bevallások kitöltése és beadása ne manuálisan begépelt számok formájában történjen, hanem egy olyan program segítségével, amely a korábban digitalizált ügyleteket összegyűjti, majd a megfelelő sorokat kitöltve beadja a – remélhetőleg – hibátlan bevallást. Joggal merülhet fel az olvasóban a kérdés, hogy az Egyesült Királyságban ezt megelőzően nem léteztek könyvelőprogramok, vagy nem törekedtek az adózás szereplői a digitális világ előnyeinek kihasználására?

Ez természetesen nem igaz, léteztek könyvelőprogramok, vagy léteztek olyan programok, amelyekből soronkénti bontásban lehetett az adatokat kinyerni, azonban a legújabb programok mindegyikének már hármas követelménynek kellett megfelelniük. Elsőként rögzítve lett, hogy minden ügyletekről mi az a minimum információ, amelyet mindenképpen tartalmazniuk kell a könyvelési rendszereknek. Másodsorban a digitalizált ügyletekből képesnek kell lenniük a programoknak soronkénti bontásban bevallást készíteniük, harmadsorban a programoknak egy közvetítőn (interface) keresztül képesnek kell lennie kommunikálni a brit adóhatóság beadásra szolgáló felületével.

Az adózóknak három választásuk volt az elvárások teljesítésére; az egyik hogy a szabályozás hatályosulásához közeledve egyre több olyan program jelent meg a piacon, amelyek a fenti hármas követelményeknek megfeleltek, és ezekből egyet megvásárolva úgy alakították át folyamataikat, hogy az MTD-szabályai teljesüljenek.

Az előbbi út a kis,- közepes adóalanyok számára kínált instant megoldást, de már jóval nagyobb bajban voltak a nagy adózók, akik közül sokan olyan speciális belső rendszereket tartanak fenn, hogy a cég vezetése számára megfelelő információkat nyújtsanak döntéshozatalban, amelyek összerendezése elég reménytelen vállalkozásnak tűnt. Ezek az „ország az országban” cégek általában két megoldás közül választhattak a követelmények teljesítéséhez, az egyik a saját program fejlesztése volt, amit az adóhatóság jóváhagyásához volt kötött. Természetesen ilyen esetben is ugyanazok a követelmények voltak érvényesek, mint a készen vásárolt programok esetében, azonban a program részletes informatikai bemutatására/engedélyeztetésére volt szükséges az adóhatóság részéről. Azonban ezen adózói kör kénytelen volt ehhez a megoldáshoz folyamodni, ha el akarták kerülni az utolsó lehetséges megoldást, a bevallások elkészítésének és beadásának a kiszervezését.

A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 28.

Adóemeléseket jelentettek be Romániában

Nicolae Ciuca román miniszterelnök hétfőn több adóemelési intézkedést jelentett be, miután az általa vezetett Nemzeti Liberális Párt (PNL) határozott a koalíciós javaslatokról.

2022. június 28.

Mit kell tudni az extraprofit adóról, azaz az extraadókról?

A Kormány szinte azonnali, 2022.07.01-i hatállyal több gazdasági szektor szereplőjére többletadó vagy pótadó fizetését rótta ki, melyet az alapul szolgáló kormányrendelet (az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendelet, a továbbiakban: „KR”) „extraprofit adó”-ként aposztrofál.