Domainnév vásárlása magánszemélytől


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy vállalkozás magánszemélytől adásvételi szerződés alapján 500 ezer forint összegben domainnevet vásárolt készpénzben. Kérdésként merült fel, hogy a szerződésben szükséges-e az eladó adóazonosító jelét feltüntetni, illetve az értékre való tekintettel van-e a vásárló cégnek valamilyen adóbevallási vagy bejelentési kötelezettsége ezzel az ügylettel kapcsolatban. A válasz az Adó szaklap 2010/3. számában olvasható.

Az adásvételi szerződésben az eladó adóazonosítójelét nem kötelező feltüntetni, de természetesen lehetőség van rá. Az Art. 17. §(9) bekezdése alapján az 500 ezer forint összegű készpénzszolgáltatást nem kell bejelenteni az adóhatósághoz. Mivel a domainnév vagyoni értékű jog, ezért az Szja-tv. értelmében az annak átruházásából származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, és mint ilyen az összevont adóalap részét képezi. (A jövedelem az átruházás ellenében kapott bevételnek a jog megszerzésére fordított, a magánszemélyt terhelő, igazolt kiadást meghaladó része.)

A kifizető, a munkáltató a kifizetéskor (a juttatáskor) megállapítja a bevételt terhelő adóelőleget, ha olyan bevételt fizet ki (juttat), amelynek alapján meghatározott jövedelem az összevont adóalap részét képezi. Az adóelőleg alapja a bevétel összege. A kifizető által kifizetett (juttatott) bevételt terhelő adóelőleg egyenlő a bevétel alapján meghatározott adóelőleg-alap és az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték) szorzatával. Az Szja törvény azt is kimondja, hogy a kifizető a bevételt terhelő adóelőleget levonja, valamint a kifizetés (a juttatás) hónapját követő hónap 12. napjáig megfizeti, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint bevallja.

Az Eho-tv szerint a kifizető 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben juttatott (megszerzett), a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (a továbbiakban: Szja-tv.) meghatározott, az alábbiakban felsorolt jövedelmek után: az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg.

Az Art. értelmében pedig kifizető az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat.

A fentiek következtében a vásárló céget mint kifizetőt egyrészt szja-előleg-megállapítási, -levonási, -megfizetési és -bevallási kötelezettség, másrészt 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési és bevallási kötelezettség terheli a domainnév magánszemélytől történő megvásárlásához kapcsolódóan. (2009. november 17.)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.