Döntött a koalíció: jön a vegyes modell az egészségbiztosításban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több órás egyeztetés után vasárnap este megállapodtak a koalíciós pártok az egészségbiztosítás átalakításának módjáról. A lovasberényi találkozó után Gyurcsány Ferenc szocialista és Kóka János liberális pártelnök közös közleményt adott ki, amely szerint az egészségbiztosításban a vegyes modellt vezetik be, vagyis az állami és a magánbiztosítók párhuzamos működését támogatják.

A MSZP és SZDSZ megállapodott abban, hogy a jobb ellátás érdekében elősegítik az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá alakítását. A kormányzó pártok a tervek szerint az őszi ülésszakra nyújtják be az Országgyűlésnek a törvényjavaslatokat.

Gyurcsány Ferenc, az MSZP és Kóka János, az SZDSZ elnöke ˝A reform folytatódik˝ címmel kiadott közleményben hangsúlyozta: az egyeztetésen egyetértés volt abban, hogy a parlamenti ülésszak végéig – a pártelnökök vezetésével – folytatódnak az intenzív szakmapolitikai egyeztetések, annak érdekében, hogy nyáron elő lehessen készíteni a parlamentnek ősszel benyújtandó jogszabályokat.

A felek egyetértettek abban, hogy a magyar egészségügyi rendszer egésze vegyes modellre, szolidaritásra és versenyre épül, amelyben egyaránt jelen van az állam koordinációs, szabályozó szerepe és a piaci verseny, a magán- és a közfinanszírozás – tartalmazza a közlemény. A tájékoztatás szerint megegyeztek abban is, hogy az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása elsősorban a szolgáltatók intenzívebb versenyén keresztül érhető el, valamint támogatják az intézmények gazdasági társasággá alakulását annak érdekében, hogy hatékonyabb, átláthatóbb legyen a gazdálkodásuk, és a betegek jobb minőségű szolgáltatást kapjanak. A következő hasonló szintű egyeztetésre mintegy két héten belül kerül sor – zárul a közlemény.

A Napi Gazdaság minisztériumi forrásból úgy értesült, hogy a szaktárcánál végigvettek minden lehetséges kompromisszumos megoldási javaslatot, de a számítások azt jelzik, nincs alternatívája az SZDSZ által szorgalmazott modellnek. Ha pedig a jelenlegi biztosítási rendszert érintetlenül hagyják, akkor a járulékokat automatikusan többszörösére kell emelni, a mostani ellátási színvonal ugyanis csak így tartható meg. A szaktárca szerint a szabad demokrata javaslat jobban garantálja a járulékköltségek szinten tartását.

A Népszabadság értesülései szerint a két kormánypárt hitet tett a biztosítási rendszer átalakításán kívül amellett is, hogy megújítják a háziorvosi, a járóbeteg- és sürgősségi betegellátás rendszerét, fejlesztik a kórházi infrastruktúrát, bővítik a népegészségügyi programot. A koalíciós pártok a parlamenti ülésszak végéig egyeztetnek szakmai kérdésekről, hogy még a nyáron előkészíthessék a parlament elő ősszel benyújtani tervezett jogszabályokat. A napilap úgy tudja, az MSZP és az SZDSZ a lovasberényihez hasonló egyeztetést tart két héten belül, az álláspontok csiszolására.

Forrás: Világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Könnyebben jutnak hitelhez a speciálisan adózók

A kormány döntése alapján könnyebben juthatnak államilag támogatott, elsősorban lakáscélú hitelhez a speciális adózási formát választók és a mezőgazdasági őstermelők – jelentette be a kormányszóvivő.

2024. július 26.

Szigorúbb online számla- és transzferár-bírságok jönnek

A nyári adócsomag egyik legfontosabb változása, hogy 2024. augusztus 1-jétől megduplázódnak a mulasztási bírságtételek. A szigorodás egyrészt az általános bírságszabályt érinti (ideértve az online számla és transzferár adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó bírságtételt), másrészt egyes kiemelt mulasztásokra (alkalmazotti bejelentés; számla – nyugtakibocsátás, iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása, nem megfelelő teljesítése) vonatkozik – olvasható a VGD Hungary hírlevelében.

2024. július 26.

A közvetett adózás rendszere Nigériában (2. rész)

Nigéria Afrika legnépesebb országa, több mint 250 etnikai népcsoporttal; hivatalos nyelve az angol. A legtöbben a mezőgazdaságból élnek, a gazdaság motorja a kőolaj-kitermelés. A kormány az elmúlt időszakban a közvetett adóztatásra fókuszált, így az áfa kulcsa 5%-ról 7,5%-ra nőtt. Következnek az érdekes részletek.