Drágul az adóelkerülés, kérdés, ez mire elég

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kereskedők szerint az APEH nem mindig mer nagyot ütni

A korábbi dupláját vagy annál is többet, akár az ötszörösét elkérheti a mulasztó adózóktól az APEH büntetés gyanánt január óta. Tavaly az érintett 61 ezer adózó átlagosan 77 ezer forintot fizetett be, így – mint mondják – ez még nem volt elég hatásos.

Aki rászolgál, azt januártól szigorúbban bünteti az APEH – legalábbis az év eleje óta jelentősen megemelkedett maximális bírságösszegek erre bőven lehetőséget adnak. S amint azt a hatóságnál korábban elmondták, sok olyan eset lesz, amikor ezzel élnek is. Mint lapunknak kifejtették, akkor szinte biztos így lesz ez, ha egyértelmű: az adózó szánt szándékkal, esetleg nem is első alkalommal mulaszt. A hatóság illetékese szerint a legmagasabb bírságot akkor róják ki, ha valaki nem először követi el az adott mulasztást – például második, harmadik alkalommal kapják azon, hogy nem ad számlát, vagy nem a tényleges összegről ad. Akkor is így járhat az illető, ha eleve a kötelezettség teljesítéséhez szükséges eszközzel – maradva a példánál, számlatömbbel, pénztárgéppel – sem rendelkezik, vagy ha meg sem kérdezi, hogy a vevő kér-e számlát. Vagyis ha nem tanúsít ráutaló magatartást sem – fogalmaznak az APEH-nél.

Ekkor, ha magánszemélyről van szó, 200 ezer forint lehet a mulasztási bírság a korábbi 100 ezer helyett, más adózóknál pedig félmillió forint 200 ezer helyett. A be nem fizetett és megállapított adó bizonyos arányában pedig emellett adóbírságot is kiszab a hatóság: ez az elmaradt adó felét teszi ki általában, vagyis sokszor jóval többet, mint a mulasztási bírság.

Persze az esetek többségében nem a legmagasabb öszszeggel büntetett az APEH, már akkor sem, amikor a mostani felét vagy azt sem érték el ezek a tételek – igaz, az átlagos bírságösszegek évről évre emelkedtek. Tavaly például közel 77 ezer forint volt, míg 2006-ban 61,7, az az előtti évben pedig 52,5 ezer forint. (Ebből 2007-ben 4,7 milliárd forintot összesen 61 ezer adózó fizetett be.) Az adóellenőrök ugyanis mérlegelhetik, hogy az illető mulasztás milyen súlyos, milyen összeget érint, előfordult-e már, illetve azt, hogy az adózó vagy annak alkalmazottja, képviselője a kellő körültekintéssel járt-e el. Adott esetben akár el is engedhetik a mulasztási bírságot.

A bírságösszegek változtatására már régóta szükség volt, hosszú évek óta nem nyúltak hozzá. A száz-kétszázezer forintos büntetés pedig már jó ideje nem volt „versenyképes” tétel a jövedelemeltitkoláson „nyerhető” összegekhez képest. Ráadásul differenciálni sem lehetett érdemben a mulasztás súlyossága, szándékossága szerint. Mostantól nagyobb a hatóság mozgástere, a nagyobb, tőkeerős adózók számára is érzékelhető összegeket lehet kiszabni. Kérdéses, valóban megteszik-e ezt, s ha igen, annak milyen lesz a visszatartó ereje.

A cikk teljes terjedelemben a Népszabadság honlapján olvasható.

Forrás: Népszabadság

---