„Dübörög” a SZÉP-kártya


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az év első két hónapjában két és félszeresére – 2,9-ről 7,3 milliárd forintra – nőttek a Széchenyi Pihenő Kártyára (SZÉP-kártyára) feltöltött összegek 2012 azonos időszakával összevetve – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.


Az első kéthavi feltöltésekben továbbra is a vendéglátás zseb dominál, a források 65 százalékát erre kérték a dolgozók. A szálláshely zsebre a források ötödét, míg a harmadik, szabadidő zsebre a 15 százalékát töltötték fel az év első két hónapjában.

Az NGM kiemeli: február végén közel 20 ezer munkáltató több mint 800 ezer dolgozója rendelkezett a cafeteria ezen formájával. A 2011-es bevezetés óta közel 80 milliárd forintot töltöttek fel a kártyákra, és 51 milliárd forintot már el is költöttek azokról a munkavállalók. Csak idén februárban 3,5 milliárd forint áramlott a gazdaságba a SZÉP-kártyán keresztül, amelyet több mint 41 ezer helyen fogadnak már el.

A SZÉP-kártyának a hazai kereskedelmi szálláshelyi bevételekben betöltött egyre erőteljesebb szerepét mutatja, hogy míg tavaly januárban a belföldi bruttó szállásdíj-bevételekből 2,9 százalék volt a kártyával fizetett összegek aránya, addig 2013. januárra ez az érték már 15,6 százalékra nőtt. Szintén a kártya sikerét jelzi, hogy míg 2012 első két hónapjában 235 ezer munkavállaló igényelt SZÉP-kártya juttatást, addig idén január-februárban ez a szám már majdnem megduplázódott, közel 400 ezer dolgozó kérte a cafeteria ezen formáját – írja közleményében a minisztérium.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.