Egészségpénztár: kisebb népszerűség
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Meglehetősen gyorsan változik az egészségpénztárak jogszabályi környezete, július elsejétől ismét lehet adómentesen sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásokat finanszírozni, ám készül a kormányrendelet, miszerint az elkölthető keretet a minimálbér mértékében korlátoznák.
A piaci szereplők nem örülnek, a jogszabályváltozások ugyanis érdemben kihatnak a tagok költési szokásaira, nem beszélve arról, hogy az egymásnak ellentmondó módosítások egyúttal bizonytalanságot okoznak. Nagyon zavaró és felettébb drága mulatságnak tartja Lukács Marianna, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke, a Patikapénztár igazgatója az egészségpénztárak számára az állandóan változó jogszabályi környezetet, hiszen a tagokkal való folyamatos kommunikáció az egészségpénztár lételeme. A legfontosabb problémát a szigorítások üzenetében látja, nevezetesen az egészségmegőrző, a jövőbe most befektető szolgáltatásokat rövidlátó pénzügyi megtakarításnak álcázott szempontok alapján korlátozza a kormányzat. Az OTP Egészségpénztárnál sem tartják szerencsésnek az állandó változtatást, s mint Studniczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója rámutatott: talán jobb lett volna, ha továbbra is csak az egészségpénztárban lehet adómentesen a sportolást elszámolni, a pénztárak minőség-ellenőrzési tevékenysége ugyanis sokkal szabályozottabb felhasználást biztosítana a pénztártagoknak, mint az üdülési csekk. Az egészségpénztári jogszabálykörnyezetet pedig már olyan bonyolultnak tartja Lehoczky László, az MKB Egészségpénztár ügyvezetője, hogy a szakmabelieknek is fejtörést okoz egy-egy pontja, éppen ezért célszerűnek tartaná a szabályok egyszerűsítését.
A változó szabályozási környezetre a tagok reakciója sem maradt el. Az OTP Egészségpénztárnál 2007 első negyedévében a sportot mint szolgáltatást és a sporteszköz-vásárlás támogatását majdnem kétszer annyian vették igénybe, és közel kétszer annyit fordítottak ezekre a pénztártagok, mint 2006 utolsó három hónapjában. Az MKB Egészségpénztárnál az elmúlt esztendő utolsó negyedévében tapasztaltak inkább felfutást a sporteszközvásárlásoknál. A K&H Medicinánál különösen 2007. április–májusban növekedett a sportbérletek, sporteszközök elszámolása, hiszen mindenki szerette volna még adómentesen kihasználni ezt a szolgáltatást, s hasonló tendencia jellemezte az Axa Egészségpénztár elmúlt hónapjait is. (A sportolással és üdüléssel kapcsolatos kiadások egyébként átlagosan hét százalék körüli szeletet hasítanak ki az egészségpénztári tagok költésénél, az élen változatlanul a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök állnak.)
Intő jelnek tekinti ugyanakkor Lukács Marianna, hogy 2007. január–május volt az az időszak, amikor először fordult elő, hogy a bevételt (1370 millió forint) meghaladta a szolgáltatási kiadás (1493 millió forint), ami nyilvánvalóan a szigorítások elől való pénzmenekítést tükrözi. Az Axa Egészségpénztárnál is problémásnak tartják a tendenciát, 2007 első fél évében ugyanis a befizetések és a szolgáltatási kifizetések aránya a korábbi 70-ről 100 százalék köré emelkedett, azaz a pénztártagok gyakorlatilag az összes befizetéseiket szolgáltatásvásárlásra fordították, és nem képeztek tartalékokat.
Mennyiben vethetik vissza az egészségpénztárak népszerűségét a szabályozásbeli változások? A jelenlegi tagoknál és az újonnan belépőknél is érződik a tartózkodó magatartás a pénztárakkal szemben – mondja Lehoczky László, aki ennek okát egyrészt az adóköteles szolgáltatások bevezetésében, másrészt a vállalatok rendelkezésre álló pénzügyi forrásainak szűkösségében látja. Ez utóbbi esetben akár a cafeterián belül, akár azon kívül a dolgozók az egyéb adómentes formákat veszik igénybe, és ebben a sorban jelenleg hátrébb helyezik a pénztárakat. Hasonló tendenciát érzékelnek az Axa Egészségpénztárnál is, vagyis hogy az egészségpénztárakkal kapcsolatos kedvezőtlen hírek (befizetési limit csökkentése, szolgáltatási szigorítások) visszavetették a versenyképességét a béren kívüli juttatások között. A munkavállalóknak szűkös cafeteriakeretet kínáló cégek, valamint a viszonylag alacsony munkabér mellett cafeteriakeretet nyújtók esetében a munkavállalók első körben az étkezési utalványokat, üdülési csekket, azaz a leghamarabb pénzre váltható elemeket preferálják – számolnak be tapasztalataikról a K&H Medicinánál, s csupán ott választják többen a pénztárat, ahol nagyobb összegű a keret. A sikeres cafeteriaelemekkel – mint az étkezési hozzájárulás – nehéz felvenni a versenyt, a munkavállalók ezek közül második, harmadik helyen jelölik meg az egészségpénztári tagságot – hangsúlyozza Studniczky Ferenc is. A Patikapénztárnál egyelőre nem látják annak jelét, hogy csökkenne az egészségpénztár népszerűsége, ezt azzal magyarázza Lukács Marianna, hogy hiába mérséklődött 13 100 forintra a havonta adható munkáltatói hozzájárulás és a finanszírozható szolgáltatások köre, a minden családot érintő gyógyszer- és szemüvegigény továbbra is népszerűvé teszi az egészségpénztárat.
Forrás: Világgazdaság
