Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2016-tól 2019-ig lesz 5 százalék az újonnan épült lakások áfája, ha az Országgyűlés kivételes tárgyalásban, kedden elfogadja az erről szóló jogszabálytervezetet. Varga Mihály és Rogán Antal ritkán látható salátatörvényt terjesztett az Országgyűlés elé, amely többek között a polgári perrendtartást és a mozgóképtörvényt is érdemben módosítja egy nap alatt.
„Egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról” – ez a címe a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a nemzetgazdasági miniszter közös törvénymódosító javaslatának, amelyet kivételes eljárásban, vélhetően kedden fogadnak el a képviselők.
Lakásáfa, fővárosi forrásmegosztás
A törvényjavaslat 2016-tól 2019-ig tervezi csökkenteni az új lakások építésének áfáját a jelenlegi 27-ről 5 százalékra. Az új rendelkezések többlakásos ház esetén legfeljebb 150 négyzetméternyi hasznos alapterületű lakásokra, egylakásos lakóingatlanok esetén legfeljebb 300 négyzetméteres lakásokra vonatkoznak majd.
A törvénymódosítást nyomán a 2016. január elseje után kiállított számlák tartalmaznak majd 5 százalékos áfát. Az áfaszabályok értelmében újnak minősül az ingatlan, ha annak használatbavétele még nem történt meg, vagy a használatbavétele megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el két év.
„A nemzetgazdaság növekedésének érdekében új lakások építésének elősegítése szükséges. Az otthonteremtés kiemelt társadalom- és gazdaságpolitikai feladat. (…) A lakások árának csökkenése jelentősen hozzájárulhat a lakáspiac fellendüléséhez, új lakások építéséhez” – szól a módosítás indokolása.
|
Példák az áfatörvény alkalmazásához |
|---|
|
Jelen kiadványunk olyan gyakorlati példatár, amely az általános forgalmi adózás területén leggyakrabban felmerülő jogeseteket és azok megoldását tartalmazza. |
Az áfacsökkentés mellett adminisztratív könnyítéseket is hoz majd a törvénycsomag az építkezőknek, így
az egyszerű bejelentés bevezetésével megszűnik a legfeljebb 300 négyzetméteres hasznos összes alapterületű új lakóépület vonatkozásában az építési engedélyezési eljárás;
az építési tevékenység előkészítését, a tervezési tevékenységet segíti, hogy a közműellátással kapcsolatos szolgáltatói nyilatkozatok kiadására határidőt állapít meg a törvény, amelynek érdemi válasz nélküli eltelte esetén a szolgáltató hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
A törvényjavaslat ezen túl módosítja a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető adóbevételekből származó részesedés arányát; 2016-tól így az iparűzésiadó-bevétel 52,5 százaléka, 2017-tól pedig 54 százaléka lesz a fővárosé (az arány így évente 1,5 százalékpontot emelkedik). A többlet-adóbevételből a főváros „a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására köteles fordítani a feladat ellátásához szükséges összeget”.
|
|
Tényleg saláta
A fentieken túl a törvényjavaslat érdemben belenyúl a mozgóképről szóló törvénybe, a polgári perrendtartásba, és meghosszabbítja a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) tagjainak a mandátumát.
A törvényjavaslat passzusai között akad, amely a kihirdetést követő napon, és akad olyan is, amely 2020. január 1-jén lép hatályba.
