Feltöltési kötelezettség és egyéb teendők a tao-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Írásunk célja, hogy röviden bemutassa a feltöltési kötelezettséggel összefüggő szabályokat, továbbá felhívja a figyelmet a december 20-ához kapcsolódó további teendőkre és lehetőségekre.


A társasági adóalanyok meghatározott körének adóelőleg-kiegészítést kell teljesítenie az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig, amely a „naptári éves” adózóknál idén – figyelemmel a munkaszüneti napra – 2015. december 21-ére esik. Az említett határidő azonban nemcsak a feltöltési kötelezettség szempontjából bír jelentőséggel, hanem más társasági adóbeli jogintézmények vonatkozásában is. Így például az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig lehet felajánlást tenni az adóelőleg-kiegészítés terhére, valamint a törvénybe iktatott új szabályok értelmében a növekedési adóhitel választásáról is eddig lehet nyilatkozni.

1. A feltöltési kötelezettség tartalma

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 26. § (10) bekezdésében foglaltak alapján az adóévre már befizetett előlegek összegét ki kell egészíteni az adóévi várható fizetendő adó összegére, azaz a várható fizetendő adó és a már megfizetett előlegek különbözetét kell megfizetnie az adózónak.

Már a várható adó összegének meghatározásakor célszerű az adózónak azt megvizsgálnia, hogy az éves adót az általános szabályok szerint vagy – ha annak feltételei fennállnak – a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályai szerinti adóalapra állapítja meg, illetve fizeti meg. Az adózónak tehát e körben azt kell eldöntenie, hogy a Tao tv. 6. § (1) bekezdésében foglaltak alapján (az adózás előtti eredmény adóévben felmerült jogcímeken történő módosításával) határozza meg az adóalapját, vagy pedig – miután az adóévi várható adatai alapján alkalmaznia kell a Tao tv. 6. § (5) bekezdésében foglaltakat – korrigált összes bevétel 2 százalékát fizeti meg társasági adóként. E választásától az adózó a bevallásában természetesen eltérhet, de akkor vállalnia kell annak esetleges következményeit.

Navigátor Adózás modul

Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel.

A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek.

Megrendelés >>

A feltöltési kötelezettség keretében teljesítendő összeg kiszámításával összefüggésben a szabályozás kimondja, hogy amennyiben az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap, akkor a várható fizetendő adó meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből azt az összeget, amelyet az adózó az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig nem kapott meg. Az adóalapot tehát úgy kell meghatározni, hogy az ne tartalmazza a jelölt időpontig meg nem kapott ilyen bevételt. A hivatkozott támogatásokról az adózók a társaságiadó-bevallásban adatot szolgáltatnak, amelyre a feltöltési kötelezettség elégtelen teljesítése miatti szankció meghatározása szempontjából van szükség.

2. Feltöltésre kötelezett és mentesített adóalanyok

A Tao tv. 26. § (10) bekezdése szerint felöltésre kötelezett minden kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózó, valamint minden külföldi vállalkozó, abban az esetben, ha az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. E megfogalmazásból az következik, hogy nem vonatkozik a feltöltési kötelezettség az egyszeres könyvvitelt vezetőkre, valamint a kettős könyvvitelt vezető adózók közül azokra, amelyeknek a megelőző adóévi – évesített – árbevétele legfeljebb 100 millió forint. Az árbevétel fogalmát a Tao tv. 4. § 4. pontja alapján kell meghatározni, ami nem azonos (vagy nem feltétlenül azonos) a beszámolóban kimutatott értékesítés nettó árbevételével.

A törvény által használt „megelőző adóévi árbevétel” fogalma nem minden esetben értelmezhető, így például az egyesüléssel és szétválással érintett bizonyos adózók esetében nem beszélhetünk megelőző adóévi árbevételről. Az egyesülés és szétválás azon formáinál, amely esetekben a jogelőd(ök) megszűnt(ek), a jogutódnál – a feltöltési kötelezettség vizsgálata során – a megelőző adóév első ízben csak a jogutód első adóéve lehet, tehát az egyesülés, szétválás napját követő naptól az adóév végéig terjedő időszak. Így például a kiválással létrejövő jogutódnak az első adóévében társaságiadó-előleg feltöltési kötelezettsége nincs. Annak a jogelődnek viszont, amely az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében nem szűnik meg, van megelőző adóéve, ennek az árbevétele vizsgálandó a feltöltési kötelezettség szempontjából. Így tehát beolvadás esetén az átvevőt, kiválás esetén pedig a fennmaradót terheli adóelőleg-kiegészítési kötelezettség.

A Tao tv. 26. § (11) bekezdése további kivételeket is nevesít, így nem terheli adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a megszűnő adózót, továbbá azt az adózót, amely az adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt adja be. A Tao tv. hivatkozott bekezdése tételesen felsorol olyan adózókat is, amelyek általános jelleggel mentesülnek az adóelőleg-kötelezettség, ennek okán a feltöltési kötelezettség alól. Ezen körbe az alábbiak tartoznak: az MRP-szervezetek, a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok, a vízitársulatok, az alapítványok, a közalapítványok, az egyesületek, a köztestületek, az egyházak, a lakásszövetkezetek, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmények, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a szociális szövetkezetek és az iskolaszövetkezetek.

3. Befizetési és bevallási határidők

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklet I./B/2. c) pontja, illetve az Art. 2. számú melléklet I. Határidők 3. b) pontja szerint a feltöltési kötelezettség befizetésének és bevallásának határideje – ahogy azt már említettük – az adóév utolsó hónapjának 20. napja (általános esetben december 20-a). A feltöltésre kötelezett adózók az utolsó havi, negyedévi társaságiadó-előleget a feltöltéssel egyidejűleg fizetik meg. E rendelkezés gyakorlatilag a negyedéves adóelőleg-fizetők számára jelent az utolsó negyedévi adóelőleg tekintetében előrehozott fizetési határidőt (január 20-a helyett december 20-a).

ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal

 

ADÓ szaklap online

ADÓ-kódex szaklap online

Számviteli tanácsadó szaklap online

Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ

kérdések és válaszok

Ado.hu Prémium cikkek

Rendelje meg most >>

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adó-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségeinek szabályairól az Art. 6. számú melléklete rendelkezik. E szerint a Tao tv. szerinti előlegkiegészítésre kötelezett adózó a várható éves fizetendő adó és az adóévre már bevallott adóelőlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig nyújtja be bevallását és ezzel egyidejűleg tesz eleget fizetési kötelezettségének. Ha például az adózó választott mérlegforduló napja szeptember 30-a, akkor a 2015-ös (2015. október 1-jétől 2016. szeptember 30-áig tartó) adóévének az utolsó adóévi hónapja 20. napjáig, azaz 2016. szeptember 20-áig kell a feltöltést teljesítenie.

Az adóelőleg-kiegészítés teljesítéséhez bevallási kötelezettség is társul, amelyet a 2015-ös adóévben a 1501-es számú bevalláson, a 1501-01 lap 15. sorában kell teljesíteni. A feltöltéskor a befizetendő és a bevallásban szerepeltetendő adóelőleg összege eltérhet egymástól, ugyanis befizetni a várható fizetendő adó és az adóévre megfizetett előlegek különbözetét kell, bevallani viszont a várható fizetendő adó és az adóévre bevallott előlegek különbözetét kell. Ha az adózó az adóévre több előleget fizetett be, mint amennyit a bevallásában feltüntetett, akkor ténylegesen kevesebbet kell megfizetnie annál, mint amit a 1501-es bevallásban feltüntetett.

dr. Németh Nóra, az Adó szaklap 2015/16. számában megjelent cikkében a mulasztási bírságokról és a növekedési adóhitel választásáról is szó esik. 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.