Egyelőre nem lesz digitális adó az EU-ban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Lekerült a napirendről a közösségi szintű digitális adó kérdése az európai uniós tagállamok pénzügyminisztereinek keddi döntése értelmében.
Eugen Teodorovici, az EU soros elnökségét ellátó Románia pénzügyminisztere arról számolt be, hogy egyelőre nem tárgyalnak tovább a kérdésről, mivel több tagállam ellenállása miatt hónapokon keresztül nem sikerült megállapodni.
A hatályos szabályok értelmében a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak adópolitikai ügyekben egyhangú szavazással kell döntenie, márpedig Dánia, Finnország, Írország és Svédország kedden is megvétózta a kezdeményezést.
Elmondta, arra fognak koncentrálni, hogy közös álláspontra jussanak egy globális szintű egyezményről a digitális nagyvállalatok megadóztatása érdekében, amelyről 2020-ban születne megállapodás a tervek szerint.
A fejlett ipari államok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelenleg ilyen egyezményen dolgozik az internetes cégek adóelkerülésének minimalizálása érdekében.
Kommentár az adózás rendjéről
Az adózás rendje (Art.) kommentár Jogtár kiegészítésünk segítséget nyújt az új adóeljárási jogszabályok alkalmazásának megismeréséhez, bemutatja az alapvető változásokat a korábbi szabályozáshoz képest.
További információ és rendelés >>
Teodorovici kiemelte: ha az OECD-reform elbukik vagy halasztást szenved, akkor az EU újra napirendre veszi az ügyet.
Pierre Moscovici uniós pénzügyi biztos „sajnálatosnak, elszalasztott lehetőségnek” nevezte azt, hogy nem tudtak kompromisszumra jutni a tagállamok, mindazonáltal hangsúlyozta, a tervezet még nem „halott”, és visszatérnek a kérdésre jövőre, amennyiben nem sikerül tető alá hozni a globális megállapodást.
Az Európai Bizottság javaslata értelmében a digitális cégeknek ott is adózniuk kellene, ahol a nyereségük keletkezik, nem csak ott, ahol a központjuk van.
Hasonló adót egyes tagállamok, például Ausztria, Franciaország és Olaszország már bevezettek nemzeti szinten, vagy ezt tervezik.
Az Európai Bizottság nemrég javaslatot tett arra, hogy a tanács az adópolitika bizonyos területein is térjen át a legtöbb egyéb szakpolitikai téren már jelenleg is alkalmazott minősített többségi döntéshozatalra, a tagállamok többsége azonban ezt ellenzi.
Elvileg nem lenne bonyolult az áttérés, miután a lisszaboni szerződés lehetővé teszi az úgynevezett rendes jogalkotási eljárás területeinek kiterjesztését, ehhez azonban elengedhetetlen a tagállamok egyhangú döntése.
A minősített többségi szavazásokon elegendő, ha a tagállamok 55 százaléka támogat egy adott javaslatot, amennyiben összesített népességük kiteszi az Európai Unió 65 százalékát.
(MTI)
