Kapcsolódó termékek: Adózási kiadványok, Adó Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A reálkereset tavalyi csökkenése nyomán már a Medgyessy Péter-féle jóléti rendszerváltást követő szintre esett a fizetések reálértéke.
Igaz, a gazdaság teljesítménye is visszafogott volt az utóbbi hat évben, az EU átlagához képest például alig sikerült javítanunk pozíciónkon.
Sovány vigasz, de a régió más országainak munkavállalói sem jártak jobban. A különbség az, hogy ott az EU-csatlakozást övező befektetői eufória bizonyult túlzottnak, és nem a kormány bérpolitikája miatt következett be jövedelemkiáramlás. Így csak az utóbbi egy-két évben érkezett a korrekció, míg nálunk ez évekre elnyújtva, kisebb egyszeri megrázkódtatással járt. Azon lehet vitatkozni, hogy ki járt összességében jobban, de úgy látszik, tartósan nem tudnak elszakadni a fizetések a gazdaság aktuális állapotától.
Most tehát a sok felesleges kitérő után egy egyensúly közeli kiindulópontban vagyunk, amelyet remélhetőleg nem tesz tönkre egy újabb felelőtlen kormányzati beavatkozás. Hogy egy fenntartható növekedési pályára állhassunk, annak a szemléletnek kellene elterjednie, hogy csak a teljesítményjavulásra lehet fizetésemelést alapozni. Nem biztos azonban, hogy mindez a mostani intézményi környezetben is megvalósulhat.
A múlt heti BKV-sztrájk is megmutatta, hogy az állami alkalmazottak képviselete milyen erős, sokkal erősebb, mint a magánszféráé, és ezzel tisztában is vannak. Szerencsés lenne, ha ez a felállás megváltozna, mert amellett, hogy a nagy zsarolási potenciállal bíró közszolgáknak nem szabadna sakkban tartani az őket finanszírozó százezreket, talán az egész egyensúlyvesztés elkerülhető lett volna más erőviszonyok mellett. Ha ugyanis a kormányzatnak kisebb lenne a befolyása az átlagbérre, nem tudna szavazatokat szerezni ilyen ígéretekre alapozva, és nem tudná eltéríteni évekre az egyensúlyi pályától a gazdasági folyamatokat.
Forrás: Világgazdaság Online
Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.
A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
