Még marad az elvárt jövedelem


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A várakozásokkal ellentétben nem döntött hétfőn az Alkotmánybíróság arról, hogy eltörli-e a tevékenységre jellemző keresetet. Így egyelőre továbbra is eszerint kell járulékot fizetniük a vállalkozások vezetőinek. A szóvivő szerint pár hét múlva születhet meg a taláros testület döntése.

Az Alkotmánybíróság (AB) nem hozott hétfőn döntést arról, hogy eltörli-e a tevékenységre jellemző kereset szerinti vállalkozói adó- és járulékfizetést. Pedig ennek esélye nem volt kizárva, hiszen már másodszor volt a testület előtt a kérdés. Az AB szóvivője, Sereg András azt mondta a FigyelőNetnek, a héten már nem valószínű, hogy pont kerül az ügy végére, valószínűleg egy-két hetet várni kell még erre.

Idén januártól él a szabály, hogy a vállalkozóknak (az ekho-sok kivételével) nem a dupla minimálbér, hanem legalább a tevékenységükre jellemző kereset szerint kell szja-t és tb-t fizetniük. Ez az evásokat is érinti. Aki ezt nem tudja kitermelni, annak továbbra is legalább a minimálbér a minimális járulékalap. A szabály csak a személyesen közreműködő vállalkozásvezetőkre vonatkozik. Akik munkaviszonyban, vagy megbízásos szerződéssel vezetik a cégüket, azokra nem. Hogy ki milyen státusban van, az szinte csak papír kérdése. Egyedül az egyéni vállalkozóknál és néhány szakmánál (pl. ügyvéd) kötelező a személyes közreműködés.

A tevékenységre jellemző keresetet azért foglalták törvénybe, mert ezzel akarták kikényszeríteni, hogy a vállalkozók több közterhet fizessenek, mint ezt megelőzően. Mivel azonban a törvény nem fogalmazott világosan erről az újfajta elvárt jövedelemről, számos szakmai kifogás és alkotmánybírósági beadvány kritizálta, és kérte a törlését.

Mikortól kellett alkalmazni?

Nem volt egységes a vélemény arról, hogy a tb-t már az idei év elejétől a tevékenységre jellemző kereset szerint kellett-e fizetni. Az APEH korábban azt mondta, ha például az egyéni vállalkozónak egész évben nincs kivétje, csak az év végén, akkor elég, ha csak az év végén alkalmazza a tevékenységre jellemző keresetre vonatkozó szabályt. A többi vállalkozóra azonban az adóhivatal szerint januártól kötelező az új minimális járulékalap.

Oldal György adószakértő ezzel szemben korábban kihangsúlyozta a FigyelőNetnek: a törvény úgy fogalmaz, hogy havi átlagban, és nem úgy, hogy havonta kell fizetni a tevékenységre jellemző kereset szerinti közterheket. Ez azt jelenti szerinte, hogy 11 hónapig elég a minimálbér után fizetni a közterheket, év végén pedig, amikor már látja a vállalkozó, hogy milyen éve volt, egy nagyobb összeg befizetésével teljesítheti a havi átlagot.

A cikk teljes terjedelemben a FigyelőNet.hu-n olvasható.

Forrás: FN.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 3.

Áfacsalókra csapott le a NAV

Kriptovalutában, kábítószerben és készpénzben tartotta a vagyonát egy hazai bűnszervezet, amely több, mint félmilliárd forintnyi áfa befizetését csalta el. Az elkövetők a bűncselekmény elkövetéséből származó hasznot kriptovalutában, készpénzben, ingatlanban, illetve lőfegyver-gyűjteményben halmozták fel. A nagyszabású akció során egyszerre 30 helyszínen csaptak le a Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóság nyomozói, a MERKUR kommandósai és Bevetési Igazgatóság járőrei. A gyanúsítottak elfogása mellett a bűnös úton szerzett vagyontárgyakat is lefoglalták, továbbá 450 millió forint értékben zároltak ingatlant.

2024. május 2.

Svédország – kis nép, nagy teljesítmény

A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.