Még marad az elvárt jövedelem


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A várakozásokkal ellentétben nem döntött hétfőn az Alkotmánybíróság arról, hogy eltörli-e a tevékenységre jellemző keresetet. Így egyelőre továbbra is eszerint kell járulékot fizetniük a vállalkozások vezetőinek. A szóvivő szerint pár hét múlva születhet meg a taláros testület döntése.

Az Alkotmánybíróság (AB) nem hozott hétfőn döntést arról, hogy eltörli-e a tevékenységre jellemző kereset szerinti vállalkozói adó- és járulékfizetést. Pedig ennek esélye nem volt kizárva, hiszen már másodszor volt a testület előtt a kérdés. Az AB szóvivője, Sereg András azt mondta a FigyelőNetnek, a héten már nem valószínű, hogy pont kerül az ügy végére, valószínűleg egy-két hetet várni kell még erre.

Idén januártól él a szabály, hogy a vállalkozóknak (az ekho-sok kivételével) nem a dupla minimálbér, hanem legalább a tevékenységükre jellemző kereset szerint kell szja-t és tb-t fizetniük. Ez az evásokat is érinti. Aki ezt nem tudja kitermelni, annak továbbra is legalább a minimálbér a minimális járulékalap. A szabály csak a személyesen közreműködő vállalkozásvezetőkre vonatkozik. Akik munkaviszonyban, vagy megbízásos szerződéssel vezetik a cégüket, azokra nem. Hogy ki milyen státusban van, az szinte csak papír kérdése. Egyedül az egyéni vállalkozóknál és néhány szakmánál (pl. ügyvéd) kötelező a személyes közreműködés.

A tevékenységre jellemző keresetet azért foglalták törvénybe, mert ezzel akarták kikényszeríteni, hogy a vállalkozók több közterhet fizessenek, mint ezt megelőzően. Mivel azonban a törvény nem fogalmazott világosan erről az újfajta elvárt jövedelemről, számos szakmai kifogás és alkotmánybírósági beadvány kritizálta, és kérte a törlését.

Mikortól kellett alkalmazni?

Nem volt egységes a vélemény arról, hogy a tb-t már az idei év elejétől a tevékenységre jellemző kereset szerint kellett-e fizetni. Az APEH korábban azt mondta, ha például az egyéni vállalkozónak egész évben nincs kivétje, csak az év végén, akkor elég, ha csak az év végén alkalmazza a tevékenységre jellemző keresetre vonatkozó szabályt. A többi vállalkozóra azonban az adóhivatal szerint januártól kötelező az új minimális járulékalap.

Oldal György adószakértő ezzel szemben korábban kihangsúlyozta a FigyelőNetnek: a törvény úgy fogalmaz, hogy havi átlagban, és nem úgy, hogy havonta kell fizetni a tevékenységre jellemző kereset szerinti közterheket. Ez azt jelenti szerinte, hogy 11 hónapig elég a minimálbér után fizetni a közterheket, év végén pedig, amikor már látja a vállalkozó, hogy milyen éve volt, egy nagyobb összeg befizetésével teljesítheti a havi átlagot.

A cikk teljes terjedelemben a FigyelőNet.hu-n olvasható.

Forrás: FN.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. június 21.

NGM: nem a szegénység, hanem az óvatosság miatt fogyaszt keveset a lakosság

Az elmúlt napokban látott napvilágot az Eurostat friss adatközlése, miszerint a magyar háztartások fogyasztása az uniós átlag 70 százalékát éri el. Az adatot többen helytelenül értelmezve, a közvéleményt tudatosan félrevezetve úgy állították be, hogy Magyarország az unió legszegényebb országa, ami teljességgel nonszensz és szándékos hazugság – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.