Egymilliárdos mínusz az egyházi 1 százalékoknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A civil szervezeteknél is jóval koncentráltabb az 1 százalékos felajánlások tekintetében az egyházak élmezőnye. Tavaly a TOP 10-es körön belül az első 7 helyen nem történt változás 2011-hez képest, ám az összegek látványosan zsugorodtak. Az InfoTandem heti infografikája.


Az egyházak számára az 1 százalékokból jutó summának közel 97 százalékát gyűjtötte be a lista első 10 helyén álló vallási közösség tavaly. A koncentrációt jól mutatja, hogy a három dobogós szereplő részesedése is megközelíti a 88 százalékot. Ez mindenekelőtt annak tudható be, hogy az 1 százalékos rendelkezések nyomán a kiugróan legtöbb forrást gyűjtő Katolikus Egyház önmagában 60 százalékot mondhatott magáénak 2012-ben.

A tavalyi és az azt megelőző rendelkező év összehasonlítását megnehezíti, hogy míg 2011-ben ténylegesen 87 különböző egyházi szervezet jutott ily módon támogatáshoz, addig 2012-re – a törvényi rendelkezések nyomán – mindössze 31 szereplősre szűkült le ez a kör. A befolyó összeg – hasonlóan a civil szervezetekhez – drámai mértékben apadt: a korábbi 4,94 milliárd forintról 3,84 milliárdra mérséklődött. Vagyis az egyházak ebbéli támogatása több mint egymilliárd forinttal zsugorodott. Az érvényesen rendelkezők száma kevésbé szűkült: bő 1 millióról 986 ezerre csúszott vissza.

A technikai számmal rendelkező egyházak csoportjának korlátozása az élmezőny összetételét érdemben nem befolyásolta. A két egymást követő évben a TOP 10-ben mindössze egyetlen szereplőváltozás történt: a 9. helyen álló Magyarországi Unitárius Egyház visszacsúszott a 11. helyre, a korábban ott lévő Jehova Tanúi pedig a 10. pozícióba kapaszkodtak fel. Amúgy a kialakult erőviszonyokat plasztikusan szemlélteti, hogy az első 7 helyen egyáltalán nem módosult a sorrend.

A TOP 10 tagjai közül a vezető hármashoz jutó támogatás egyaránt 20–22 százalékkal, rendelkezőik száma pedig 1–2 százalékkal mérséklődött. Az összeget tekintve a legnagyobb – csaknem 40 százalékos – visszaesést e körben a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége volt kénytelen elkönyvelni. A teljes mezőnyben 10 millió forintnál többet 13 egyháznak sikerült gyűjtenie.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 28.

A magyar adórendszer modernizációja: az eÁFA-bevallás

Az eÁFA-rendszer 2024-es magyarországi bevezetése új korszakot nyitott az adóbevallások terén. Ez az innovatív, digitális megoldás jelentős változást hozott az ÁFA-bevallás folyamatában, amely megkönnyítheti a vállalkozások és könyvelők munkáját. S bár az új lehetőségek használata még önkéntes, várható, hogy hamarosan felváltja a hagyományos ÁNYK nyomtatványokat. Ennek ismeretében pedig minden vállalkozásnál érdemes elkezdeni a felkészülést az eÁFA-„konform” ügyviteli folyamatok és nyilvántartások kialakítására.

2024. február 27.

Karbonvám kötelezettség – még pár nap és lejár a határidő

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) egy olyan rendszer, amelyet az Európai Unió hozott létre a kibocsátási kockázat csökkentése érdekében. A CBAM célja, hogy az uniós országokba behozott termékek szén-dioxid-kibocsátását megfelelően számontartsa és ellensúlyozza. Az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határideje eredetileg január 31. volt, de ezt végül kitolták 30 nappal, így van még pár nap felkészülni – foglalja össze az Adó Online-nak eljuttatott közleményében a Niveus Consulting Group.

2024. február 27.

Cafeteriával kapcsolatos 2024-es változások

A SZÉP-kártya két speciális szabálya már nem hatályos az év elejével; a 2024-es módosítások inkább a könyvelői, bérszámfejtői oldalt érintik. A részletekről friss videónkban dr. Kovács Ferenc okleveles adószakértő, az Adó szaklap főszerkesztője beszél.