Egyre felkészültebb az APEH az áfacsalókkal szemben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az áfacsalási módszerekkel és az adóhatóság ellenőrzési tapasztalataival foglalkozik az Adóellenőrzés szaklap 2008/5. számában megjelent, Kovácsik Márta nevével fémjelzett írás. A cikk szerint a csalással kapcsolatos megoldások széles tárházával találkozik a revízió.
Az önadózással érintett területen az általános forgalmi adó az adókikerülés és a visszaélések tekintetében különösen érintett. A kevésbé jelentős, az adófizetési kötelezettség „optimalizálásának” egyedi esetei mellett határozottan jelen van a jelentős haszon elérése érdekében, tudatosan felépített és szervezetten működtetett, látszólagos tevékenységet folytató, valójában az „adónyereség” realizálása érdekében létrehozott cégek láncolata, amely különösen nagy károkat okoz, ezért az adóhatóság kiemelt feladatai közé tartozik az ilyen tevékenységek felderítése.
Az áfát érintő csalások alapvetően a nyereség eltüntetését, csökkentését, az áfa-visszaigénylést, a feketén foglalkoztatottak produktumának a legalizálását, az igazolatlan eredetű (többnyire csempészáru) eredtének a legalizálását szolgálják. A fenti célok külön-külön, de együttesen is előfordulnak. Például egy építkezésen a feketén foglalkoztatottak által megtermelt produktum fiktív számlákkal történő legalizálása során az áfa visszaigénylése ugyanúgy cél, mint a nyereség eltüntetésre.
A láncértékesítés és a körbeszámlázás
Az áfacsalási módszerek közé tartozik többek között a bevétel eltitkolása, a fiktív számlázás, ideértve a láncértékesítést illetve a körbeszámlázást is. A szerző részletesen elemzi ezeket a módszereket, különös hangsúlyt fektetve a fiktív számlázásra, annak előfeltételeire. Az egymáshoz láncszerűen kapcsolódó ügyeletek az alapesetben három-négy szereplősek, manapság azonban egyre gyakoribbak a több szereplőt beiktató, bonyolultabb konstrukciók, illetve a több láncolat összekapcsolása.
A résztvevők és azok „feladatai”
A láncértékesítés és a körbeszámlázás sémájának az ismertetése, ábrázolása mellett az elemző írás hosszasan foglalkozik a láncolatban résztvevő vállalkozásokkal, így a csatornavállalkozással, a hiányzó kereskedővel, a Puffer, azaz átszámlázó céggel és az úgynevezett Bróker vállalkozással, illetve az azok által megvalósított tevékenységekkel. Utal arra is, hogy a csatornacégeket gyakran a csalás elősegítése érdekében hozzák létre, de előfordulhat az is, hogy jó hírnevű, ténylegesen működő cégről van szó, amelynek nincs is tudomása arról, hogy egy csalást megvalósító láncolat egyik szereplője.
Kovácsik Mária cikkének második részében az APEH ellenőrzési gyakorlatát, az ellenőrzési szempontokat és módszereket ismerteti, kitérve a szakmai előélet és a piaci jártasság, az üzleti körülmények, a produktum előállítási képesség, az árképzés vizsgálatára. A revizorok a vizsgálat során különös figyelmet fordítanak a garanciális és a szavatossági kötelezettségek teljesítésére, az áru és a pénzfizetés útjának az ellenőrzésére, az eszköz- és anyagszükséglet ellenőrzésére, illetve a nemzetközi információcsere jelentőségére is. A fenti bizonyítási lehetőségekkel is hosszasan foglalkozik az írás
