Egységes mezőgazdasági támogatási rendszer 2009-től


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Még októberben elfogadhatják a képviselők az egységes mezőgazdasági támogatási rendszerről szóló törvényjavaslatot. Jelenleg a mezőgazdasági támogatás feltétele bizonyos termékek előállítása, ezzel szemben az új rendszerben a támogatáshoz jogosultságot kell szerezni.

A Közös Agrárpolitika 2003 évi luxemburgi reformja hozta létre az összevont (egységes) gazdaságtámogatási rendszert (SPS). Az SPS rendszerben a gazdálkodónak ahhoz, hogy támogatásban részesülhessen, úgynevezett támogatási jogosultságokra van szüksége. Az egyénileg megállapított támogatási jogosultságok lehívása nem adott termék előállításától függ, hanem a termelőnek a tulajdonában lévő jogosultságok számával megegyező hektárszámú mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie. Vagyis a támogatási jogosultság alapján kapható támogatást a használatban lévő – a jogosultságok számával megegyező hektárszámú – mezőgazdasági terület alapján fizetik ki.
A kiosztott támogatási jogosultság a gazdaság tulajdonába kerül, amit évente a használatában lévő jogosult terület alapján lehet támogatásként érvényesíteni. Amennyiben – jogosult terület hiányában – az üzem a jogosultságát vagy annak egy részét három évig nem képes támogatásként igénybe venni, úgy az az adott gazdaság számára elvész. A támogatási jogosultság vagyoni értékű jognak tekinthető, mely az adott tagországon vagy régión belül, földterülettel vagy anélkül átruházható (értékesíthető), ideiglenesen átengedhető vagy természetes személyek örökölhetik. A jogosultságok, mint vagyoni értékű jogok első kiosztása eredeti szerzésnek minősül, így nem adóköteles. A támogatási jogosultság átruházásakor (például eladás, ajándékozás, csere) a nemzeti tartalék javára azonban bizonyos visszatartási lehetőségekkel lehet élni.

Derogációként, bizonyos esetben azok a tejtermelők, szarvasmarha és juhtartók, akik támogatási referenciával igen, de megfelelő földterülettel nem rendelkeztek, terület nélkül is kaphatnak majd támogatást, amennyiben a nagy számosállat egységben (LU) kifejezett állatlétszámuk legalább felét megtartják. A speciális támogatási jogosultságok igénybevételének lehetősége az új tagállamok területnélküli állattartóinak is fennáll.

A SPS egyik fontos eleme, hogy a támogatásért cserébe a gazdálkodónak egészséges termékeket kell úgy előállítania, hogy közben a környezetet sem károsítja. A támogatás feltétele 19 környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszerhigiéniai előírás maradéktalan betartása. Az ún. „”kölcsönös megfeleltetési rendszer”” így tekinthető egy új támogatási filozófiának is, ahol a társadalom egésze is profitál a termelőknek kiosztott milliárdokból.

A rendszer lehetőséget teremt a mezőgazdasági termelőnek juttatott közvetlen kifizetések csökkentésére vagy megszüntetésére, ha a termelő nem tartja be a kölcsönös megfeleltetés szabályait. Az előírt követelmények 19 közösségi jogszabályt ölelnek fel, míg a jó mezőgazdasági és ökológiai állapot minimumkövetelményeit a tagállamoknak kell meghatározni egy uniós keret alapján. A fizikai ellenőrzésre kiválasztott kérelmezőket a kifizető ügynökségnek – az érintett szakhatóságok bevonásával – ellenőriznie kell, és az esetleges meg nem felelést további szempontok szerint kell súlyoznia, majd megállapítani a támogatás csökkentésének mértékét vagy a támogatásból való teljes kizárást.

A törvényjavaslatot előterjesztő földművelésügyi államtitkár elmondása szerint a magas hozzáadott értéket képviselő ágazatok mindenképpen a nyertesek között lesznek, és ez elsősorban az állattenyésztőkre igaz. A gabonatermelők a pénzüknél maradnak, talán kicsivel több pénzt kapnak. A gyepgazdálkodással foglalkozók viszont az átlagosnál rosszabbul járnak az átállással.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.