Megéri vitatkozni az APEH-hel – nehezen tudja megvédeni igazát a hivatal

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megéri vitatni az adóhatóság határozatait a vagyonosodási vizsgálatok esetében. Legalábbis az APEH adatai szerint a fellebbezések felében az adózóknak ad igazat a másodfok.

Megéri vitatkozni az adóhatósággal a vagyonosodási vizsgálatok során. A tapasztalatok szerint ilyen vizsgálatoknál nagyobb az esély arra, hogy meghátrálásra késztessék az APEH-et, mint egyéb ügyekben. Tavaly január és idén június között 2644 fellebbezés érkezett az adóhatósághoz a vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban – tudatta a Napi Gazdasággal az adóhatóság.

Több ponton aggályos

A vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban az idén nem várható érdemi változás, ugyanakkor több képviselő is megpróbál valamilyen finomítást elérni a pénzügyi tárcánál. Legalábbis Bárándy Gergely szocialista képviselő a Napi kérdésére elmondta: megbeszélést kezdeményeztek a minisztériummal és az APEH szakértőivel, az első megbeszélésre pedig a közeljövőben sort is kerítenek.

A képviselő augusztusban jelezte a tárcának, hogy szerinte jogilag aggályos elemek vannak a vizsgálatok szabályozásában. Ilyennek gondolja például a fordított bizonyítási teher több elemét, amikor is nem egyértelmű, hogy az adózó milyen eszközöket vehet egyáltalán igénybe. A jogszabály visszamenőleg követeli meg továbbá az adott kiadások, kölcsönnyújtások dokumentációját, ami irreális feltételeket támaszt.

Ráadásul az adóhatóság alkalmazhat egyszerűsített módszereket, míg az adózó sosem. Olyan apróságokról nem is beszélve, hogy a névtelen bejelentők személyére nem derül fény – sorolta a példákat Bárándy. „Legalábbis fura, hogy az emberek utólag sem tudják meg, ki dobta fel őket”” – tette hozzá.

Az esetek felében (egész pontosan 49 százalékában) a hatósági főosztály megváltoztatta az elsőfokú határozatot: megsemmisítette vagy visszadobta új eljárásra. Ez az arány a hétköznapi határozatok esetében jóval alacsonyabb: tavaly összesen 11 ezer határozatot támadtak meg az adózók másodfokon, ebből 8141-et hagyott helyben a főosztály, s csak 372-t semmisített meg (1451-et új eljárásra küldött, 896-ot pedig megváltoztatott).

Hasonló a helyzet a bíróság elé került ügyekben is: a vagyonosodási vizsgálatok esetében ugyanis 946 határozatot támadtak meg a bíróságon, ebből 334-et bíráltak el. Az elbírált esetek 29 százalékában a bíróság az adózónak adott igazat és a hatóságot a határozat megváltoztatására, megsemmisítésére vagy új eljárás indítására kötelezte.

Egyéb ügyekben jobban szerepel a bíróság előtt az adóhatóság: az összes ügyet alapul véve tavaly 1660 perből 1010-et helybenhagyott a bíróság (46-ot megváltoztatásra ítélt, 232-at hatályon kívül helyezett, 372 esetben pedig permegszüntetés következtében nem hozott ítéletet a bíróság – ez lényegében azt jelenti, hogy az adózó elállt a pertől).

Összességében tehát a határozat megtámadásával kapcsolatban semmi félnivalójuk nincs a vizsgálat alá vont magánszemélyeknek – szigorúan véve ötven százalék esélyük van arra, hogy a határozatot valamilyen módon megváltoztatják. Ugyanakkor a fellebbezések száma arra enged következtetni, hogy az érintettek jó része nem akar vitatkozni, így inkább befizeti a megállapított adóhiány után az adót és a kiszabott bírságokat, pótlékokat és kamatokat.

Forrás: Napi Online

---