Egyszerűbb adóbevallási rendszert akar az APEH – nem csak ők, mi is

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) szeretné egyszerűsíteni az adóbevallásokat – jelentette be Szikora János, az APEH elnöke pénteken Budapesten.

Szikora János a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén elmondta: az adóhatóság könyvelők és adótanácsadók bevonásával vizsgálja, milyen bevallásokat tudna saját hatáskörben, a jogszabályok módosítása nélkül összevonni. A teljes bevallási rendszert áttekintik az adattartalommal együtt, az utóbbi felülvizsgálata most folyik.

Az elnök szerint a személyi jövedelemadózásban összevonható lehet például a pótlásra és az önrevízióra szolgáló nyomtatvány. A változtatásokat szeretnék már 2008-ban alkalmazni – tette hozzá Szikora János. Az APEH elnöke az adóhatóság tevékenységét ismertetve elmondta: tavaly 7.163,8 milliárd forint folyt be az APEH közreműködésével, az államháztartás adójellegű bevételeinek 82 százaléka.

Az APEH kettős arculatú intézmény: egyrészt szolgáltató szervezet, másrészt hatóság is, nem jó azonban, ha tevékenysége bármelyik irányba elbillen – mondta. Az elnök az adókötelezettség teljesítését segítő szolgáltatások között említette egyebek mellett az adózók tájékoztatását, a különféle igazolások kiadását, az adóhatósági adómegállapítást (ADAM) és az APEH honlapján közzétett különféle listákat.

Az utóbbiakból megtudhatják a vállalkozók, hogy partnerük áfaalany-e, megállapítottak-e nála nagy – magánszemélyeknél 10 millió, vállalkozások esetében 100 millió forint feletti – adóhiányt, fennáll-e 180 napon túl, folyamatosan ilyen mértékű tartozása, vagy például kezdeményezte-e az APEH adószámának törlését, felfüggesztését. Az utóbbi azért fontos, mert áfalevonási korlátozások kapcsolódnak hozzá. Mindez hozzájárul a tisztességes versenyhez, a gazdaság fehérítéséhez – hangsúlyozta az elnök.

Az ellenőrzési területen 2005 nyarán koncepcióváltás volt, az adóhatóság azokra a területekre fókuszál, amelyeken az adókikerülés kockázata magas, ugyanakkor fokozza jelenlétét (tavaly például 30 ezer számla- és 90 ezer egyéb ellenőrzést végzett). A múlt évben kiemelten vizsgálták az adóminimalizálókat. Az ellenőrzések esetükben alapvetően áfavizsgálatok voltak, s a revizorok a visszaigénylésekre koncentráltak. Ezt persze sok adózó felismerte, s a szükségesnél kevesebb, de befizetendő áfát vallott be – derült ki. Ennek ellenére minden második vizsgálat megállapítással zárult, s összesen 60,1 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg.

A másik kiemelt terület a színlelt szerződéssel foglalkoztatás volt, itt 4,1 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg 116 foglalkoztatónál. Az elnök szerint a vállalkozók túlnyomó többsége megszüntette a színlelt foglalkoztatást.

Fókuszban voltak tavaly az értékesítési láncok is, itt 534 ellenőrzés során 13,6 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság. Szikora János elmondta, a lánc tetején jellemzően jónevű cégek ülnek, amelyek teljesítik kötelezettségeiket, a lánc alján lévő azonban, akinek az áfát be kellene fizetnie, eltűnik.

Fontos ellenőrzési terület volt a hulladékkereskedelem is, ahol tavaly bevezették a fordított adózást (a felvásárlás során nem lehet levonni az áfát). Ezen a területen 489 ellenőrzés 2,9 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel. A legjellemzőbb áfa-csalási módszerek: a fiktív számlázás (ha a számlát külföldi vagy hajléktalan állítja ki, nehéz utolérni), a láncszámlázás, körbeszámlázás, körbeutalás (az utóbbinál mindig ugyanazon pénz forog körbe), a bevételek eltitkolása (főleg a kiskereskedelemben), az alulszámlázás (az importból származó árut többször, egyre alacsonyabb áron továbbértékesítik, így veszteséget kreálnak, áfa visszaigénylési lehetőséget teremtenek) és az alulszámlázás (például a transzferáraknál, a nyereséget adózás nélkül kiviszik az országból).

Az áfacsalások legjellemzőbb területei: az építőipar (vállalkozói lánc, fekete foglalkoztatás), a számítástechnikai, telekommunikációs termékek értékesítése, az ingatlanvásárlás (közbeiktatott cégen keresztül vagy áfamentes üzletrész-értékesítésnek feltüntetve), számlázásos láncok és körök (bonyolult szerződések több cég közbeiktatásával, országhatárokon átlépve).

Az APEH elnöke ismertette a vagyongyarapodási vizsgálatok legfrissebb eredményeit is. Eszerint eddig 3.648 vizsgálatot fejeztek be, és 6.652 van folyamatban. A befejezett vizsgálatok közül 2.514 esetében (68,9 százalék) összesen 14,9 milliárd forint nettó adókülönbözetet – átlagosan 5,7 millió forint – állapítottak meg.

Vadász Péter, az MGYOSZ társelnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte: erre ne legyen büszke az APEH, mert alkotmányosan is kifogásolható, hogy hat évvel korábbi jövedelmet csak akkor vesznek figyelembe, ha bankszámlán tartották, ez azonban akkor nem volt kötelező. A tavalyi második félév óta megtöbbszöröződött a magyar számlanyitások száma a svájci bankfiókokban – mondta ottani üzletemberekre hivatkozva. A külföldön lévő pénzek hazahozatala helyett tehát – ezt a korábbi tervek szerint 10 százalékos különadóval ösztönözték volna -, most kifelé mennek a pénzek.

Vadász Péter szerint más megoldásokra volna szükség, ha például tovább kedvezményeznék a készpénzforgalom csökkentését, nagyobb eredményt lehetne elérni. Szikora János erre így reagált: ˝Merek büszke lenni arra, hogy a vagyonosodási vizsgálatokat ilyen ütemben és eredménnyel végzi az APEH˝. Az adóhatóság végrehajtó szervezet – tette hozzá.

Forrás: Ma

---