Egyszerűsített foglalkoztatás áprilistól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

December közepén fogadta el a parlament az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvényt, amely április 1-jétől jelentősen átalakítja az alkalmi és az időszakos foglalkoztatás rendszerét. Megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv, amelyet egy központilag kidolgozott szerződésminta vált fel. Szigorú bejelentési szabályok lépnek életbe és változik a közteherfizetés is.

Az egyszerűsített foglalkoztatás kategóriájába az alkalmi munka mellett a háztartásban végzett munkák, a közhasznú munka és az idénymunka is beletartozik. Az alkalmi munka fogalma alapvetően nem változik. Alkalmi munkának tekintendő a munkáltató és a munkavállaló között legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Megszűnik ugyanakkor az a korlátozás, hogy a munkavállaló egy évben több munkáltatónál is csak 120 napig végezhet alkalmi munkát.

Háztartási munka alatt a természetes személy munkáltató által létesített, kizárólag a maga és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányuló munkaviszony értendő. Az idénymunkának pedig két fajtáját határozza meg a törvény. A mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati ágazatba tartozó olyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás természete miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év adott valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama nem haladja meg a harmincegy napot, egy naptári éven belül pedig a kilencven napot. A növénytermesztési idénymunka: külön jogszabályban meghatározott egyes növénytermesztési termékek termelésével összefüggő mezőgazdasági idénymunka és a megtermelt növénytermesztési terméknek a munkáltató saját gazdasága területén történő anyagmozgatása, csomagolása, azzal, hogy az azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony egybefüggő időtartama a harmincegy napot meghaladhatja.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljából a munkaviszonyt a törvény 1. számú mellékletében rögzített szerződésminta megkötésével kell létesíteni. A munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. Az öt naptári napnál rövidebb határozott időre szóló munkaviszony létesítése esetén a munkaszerződés írásbeli megkötése sem kötelező. Növénytermesztési idénymunka esetében a munkaszerződést csak abban az esetben kell írásba foglalni, ha azt a munkavállaló kéri, illetve ha a foglalkoztatás egybefüggő időtartama a harminc napot meghaladja.

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már munkaviszony áll fenn. Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa. Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony a köztisztviselői és a közalkalmazotti törvény szerinti munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására.

Ha a munkaszerződést a fentiek szerint nem kell írásba foglalni, a munkáltató – kivéve a természetes személy munkáltatót a háztartási munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás vonatkozásában – az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókról a törvény 2. melléklete szerinti jelenléti ívet vezet, amelyet a munkavállaló a munkavégzés megkezdésekor és befejezésekor aláír. A jelenléti ív foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatnak minősül, annak a munkavégzés megkezdéskor történő aláírása tanúsítja a munkaviszony létrejöttét. A munkáltató a jelenléti ív egy példányát a munkavégzés befejezésekor a munkavállalónak köteles átadni, a második példányt a tárgyévet követő ötödik év végéig köteles megőrizni. A jelenléti ív szigorú számadású nyomtatvány.

A munkaviszony tartalmát illető alapvető változást jelent, hogy az új törvény nem az Munka Törvénykönyvéből (Mt.) és a minimálbérről, illetve a bérminimumról szóló törvényből alkalmazni rendelt szabályokat, hanem azokat sorolja fel, amelyeket nem lehet alkalmazni, illetve amelyeket eltérő tartalommal kell alkalmazni, azaz ahol rugalmasabb szabályok érvényesülhetnek. A felsorolásban nem szereplő, illetve nem rendezett kérdések tekintetében viszont az általános szabályok érvényesülnek.

Harmadik országbeli állampolgár – a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – kizárólag mezőgazdasági idénymunka, valamint a természetes személy munkáltató háztartásában végzett munka keretében foglalkoztatható egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszony alapján.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az általános szabályokat kell alkalmazni.

A személyi jövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre természetes személy munkáltatónál háztartási munkát végző személy legfeljebb harmincegy napra kötött munkaszerződés alapján történő foglalkoztatása esetén, feltéve, hogy a tárgyhónapban ledolgozott napok száma a tíz munkanapot nem haladja meg, valamint idénymunka esetén az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni. A munkáltató a munkavállalónak kifizetett (nettó) munkabér harminc százalékával megegyező összegű közterhet fizet. A közteher megfizetésével nem terheli a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás és egészségügyi hozzájárulás, valamint az Szja.tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaira történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik államban biztosított és erről igazolással rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet.

Amennyiben a munkáltató legfeljebb évi tízezer munkaórában növénytermesztési idénymunka keretében alkalmaz munkavállalókat, választhatja azt, hogy a tárgyév július 12-éig egy összegben közteherelőleget fizet.

A harminc százalékos közteherfizetés alá eső munkavállaló foglalkoztatása nem eredményez biztosítási jogviszonyt, a dolgozó nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. Ha a munkáltatónak a fentiek szerint – igazolás alapján – nem kell közterhet fizetnie, a dolgozója nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra sem szerez jogosultságot.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak a munkavégzés megkezdése előtt bejelenti a törvényben rögzített adatokat. A bejelentést a munkáltató választása szerint a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, elektronikusan kell megtenni, mobil rádiótelefonon internet-szolgáltatás nélkül is futtatható külön alkalmazással is teljesíteni lehet (július elsejétől), magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is teljesíteni lehet.

Az adóhatóság részére teljesített bejelentés esetleges visszavonására és módosítására az Art. általános szabályait kell alkalmazni. A bejelentett adatokban bekövetkezett változás bejelentésére ellenben a fenti szabályok alkalmazandók. Növénytermesztési idénymunka esetén a munkáltatót a bejelentési kötelezettség azzal az eltéréssel terheli, hogy azt a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesítenie. A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét a havi bevallás keretében teljesíti. Harminc százalékos közteherfizetés esetén – a havi bevallásra egyébként elektronikusan kötelezettek kivételével – a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal elektronikus úton vagy papír alapon évente egyszer, a tárgyévet követő év január 12-éig teljesíti.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Mi történhet még idén a forinttal és a magyar kamattal?

A napokban látott forintgyengülés ellenére az euró jegyzése a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az idén. Legalábbis erre számít Németh Dávid, a K&H vezető elemzője alapesetben, azaz akkor, ha nem történik jelentős változás az év hátralévő hónapjaiban a világ- és a magyar gazdaságban. A szakember beszélt a magyar inflációról, a várható kamatpályáról és a szükséges kiigazításról, valamint az uniós kilátásokról is.

2024. június 20.

Illeték: cserét pótló vétel

Életünk során adunk-veszünk dolgokat, akár ingatlanokat is. Változunk is változtatunk. Abban az esetben, ha ingatlant szerzünk ellenérték fejében, általában vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Az ingatlan szerzése, átruházása, hasznosítása jogi esemény is, mely akár csere formájában is megvalósulhat. Jelen cikkben az illetéktörvényben szereplő csere, illetve cserét pótló vétel szabályait, érdekességeit mutatjuk be.

2024. június 19.

Varga Mihály: Magyarország élen jár a gazdaságfehérítésben az uniós országok között

Az Európai Unión belül Magyarország hajtotta végre az egyik legnagyobb gazdaságfehérítést 2010 óta: az áfarés mértéke 22 százalékról 4,4 százalékra, a GDP-arányos adóelvonás mértéke pedig 40 százalékról 35 százalékra csökkent – jelentette ki Varga Mihály az Adóigazgatások Európai Szervezete (IOTA) éves közgyűlésének szerdai nyitó napján Budapesten.