EKAER: mit mutat a gyakorlat?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A próbaüzem egyhónapos meghosszabbítása vélhetően lehetőséget ad az Országgyűlésnek, hogy a törvény egyik fontos pontján a „vagy” kötőszót „és”-re cserélje. A BDO Magyarország írása a próbaüzem egy hónapjának tapasztalatait összegzi felhasználói szempontból; a cikkből többek között kiderül, hogy Explorerben gyakran lefagy a rendszer.


Az EKAER rendszer jogszabályi oldalát számos forrásból megismerheti már a felhasználó, mi most az egyhónapos próbaüzem néhány gyakorlati tapasztalatára szeretnénk felhívni a figyelmet.

Explorer vagy nem?

Felhasználói szemmel megmagyarázhatatlan, de a Microsoft böngészője, az Internet Explorer valamiért nem szereti a kormányzati honlapokat. A www.ekaer.nav.gov üzemeltetőinek saját tanácsa is az, hogy lehetőség szerint másik böngészővel nyissák meg az oldalt a kötelezettek. Alternatíva lehet a Firefox vagy a GoogleChrome.

Sokak tapasztalata, hogy az Explorerrel gyakran „lefagy” az oldal, ráadásul azok is megnyugodhatnak, akiknél például a helyesen beírt dátumot nem fogadta el az adatellenőrző. Csak próbálják újra másik böngészővel.

Az elsődleges felhasználó többet ér mint a másodlagos?

Elsődleges felhasználó az lehet, aki a cég képviseletére jogosult, vagy az adóügyek teljes körű képviseletére bejelentéssel rendelkezik (T180), vagy VAMO meghatalmazással rendelkezik, bármely esetben akkor, ha ügyfélkapus hozzáférése is van (ami szinte természetes velejárója a fentieknek).

Másodlagos felhasználó azonban lehet „bárki”, tehát nem csak az ART szerint képviseletre jogosulti körből származó személy – tehát akár könyvelő, logisztikai munkatárs, ügyintéző, stb.

Különbség tehát nincs, mind az elsődleges mind a másodlagos felhasználó teljes jogkörrel rendelkezik EKAER szám igénylése és kezelése ügyében, és mindkettő nyilatkozat a képviselt cég jognyilatkozatának számít.

Mi a különbség az elsődleges és másodlagos felhasználó között?

Maga az EKAER szám igénylések tekintetében nincs különbség.

Fontos azonban, hogy másodlagos felhasználót csak elsődleges felhasználó adhat meg. Másodlagos felhasználó nem tud újabb másodlagos felhasználót megadni.

Mitől lesz valaki másodlagos felhasználó?

Az EKAER rendszer automatikusan figyeli a megadott adatokat, és maga dönti el, hogy a regisztrált személy megfelel-e az elsődleges felhasználói feltételeknek vagy sem.

Amennyiben valamely személy szándékoltan másodlagos felhasználói státuszba óhajt kerülni, egyszerűen ne töltse ki a regisztrálandó személy adóazonosítójelének fenntartott cellát (mely nem kötelezően kitöltendő), így a rendszer automatikusan másodlagos felhasználói státuszba helyezi.

Bírságolható a felhasználó?

Jogszabályi rendelkezés nincs arról, hogy elmaradt vagy hibás EKAER szám igénylés esetén a felhasználó (akár elsődleges akár másodlagos) bírságolható lenne. Az EKAER szám igénylésére kötelezett maga az adóalany, a regisztrált felhasználó csupán az eljárásra megbízott személy. Így tehát az esetleges bírság közvetlenül az adóalanyt terheli, a felhasználókat nem.

Nem is lenne „fair”, ha a regisztrált felhasználóknak bírság kockázata mellett kellene végezniük a tevékenységet, mivel másodlagos felhasználónak bármely személy megadható, annak előzetes vagy utólagos beleegyezése nélkül. Így tehát másodlagos felhasználónak lenni csupán lehetőség, amivel nem kötelező élni.

A feladatok és kötelezettségek közvetlenül az adóalany és a felhasználók között rendezendőek, akár munkaszerződés, akár megbízási szerződés keretében, a köztük fennálló jogviszony függvényében.

„ÉS” = „VAGY”

Ne feledjük, hogy az útdíjköteles szállítások esetén a mentesülés kettős feltételeit „vagy” kötőszó kapcsolja össze, melyet több nem hivatalos forrás szerint is éppen ellenkezőleg értelmez a NAV.

A kérdéses törvényszöveg szerint mentesül a kötelezettség alól az adózó, ha az általa feladott vagy részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek tömege a 2500 kg-ot vagy az adó nélküli értéke a 2 millió forintot, kockázatos élelmiszer tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot, egyéb kockázatos termék tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.

Amennyiben a jelenleg hatályos szövegezéssel ellentétben valóban az volt a jogalkotói szándék, hogy a mentességhez megjelölt két feltételt együttes érvényesülése adjon jogalapot az EKAER szám igénylés mellőzésére, úgy azt törvénymódosítással lenne érdemes rendezni a jogalkotónak. Tekintve, hogy a próbaüzemet március 1-ig kiterjesztették, , és a törvénymódosítási szándékot közvetve a hivatalos kormányközlemény is érzékelteti, minden esély megvan a törvényszöveg egyértelműsítésére, pontosítására.

A cikk szerzője dr. Csernyák Szabolcs, a BDO Magyarország senior tanácsadója és Kertész Gábor tax partner. A BDO Magyarország az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek

2024. február 23.

Energiahatékonysági beruházások adókedvezménye – még nem késő élni vele

Az energiahatékonysági beruházásokkal összefüggő adókedvezmények rendszere jelentősen átalakult tavaly év végén és ez nehéz helyzetbe hozza a cégeket. Egyúttal fontos hangsúlyozni, hogy a folyamatban lévő beruházások esetén még nem késő élni az adókedvezmény adta lehetőséggel – olvasható a Niveus Consulting Group közleméényében.

2024. február 23.

E-kereskedelem: a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (1. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról szólnak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.