Ekho szerinti adózás választhatósága végkielégítés esetén


A munkavállaló az ekho szerinti adózási módra jogosító tevékenységet végez. A munkavállaló jogviszonyát a munkáltató felmondással megszünteti és a felmondásra tekintettel végkielégítést fizet neki. Kérdés, hogy a végkielégítés után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik vagy arra is alkalmazható az ekho.

Az Ekho tv. 1. § (1) bekezdése alapján „Magyarországon egyes, az e törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató magánszemély és a magánszeméllyel e szerződéses kapcsolatban álló munkáltató, kifizető (a továbbiakban: kifizető) – a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával tett választása alapján – az említett tevékenység ellenértékeként fizetett bevétel után a közteherviselési kötelezettségeit e törvény szerint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) által teljesíti”.

A munkavállaló az ekho szerinti adózási módra jogosító tevékenységet végez. A munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett munkabérnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a munkavállaló ekho választására vonatkozó nyilatkozatát, mert máshonnan származó jövedelemmel nem rendelkezik. A munkavállaló jogviszonyát a munkáltató felmondással megszünteti és a felmondásra tekintettel végkielégítést fizet neki. Kérdésként merült fel, hogy a végkielégítés után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik vagy arra is alkalmazható az ekho.

A végkielégítés a munkavállalót a munkáltatónál a munka törvénykövéről szóló 2012. évi I. törvényben meghatározott hosszabb időtartamon keresztül fennálló munkaviszonyának munkáltatói rendes felmondással, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy jogviszonyváltás miatti megszűnésére tekintettel illeti meg. A végkielégítés jogi tartalma nem a munkavállaló által elvégzett munka díjazása, hanem egyfajta „bánatpénz” a jogviszony megszüntetésére/megszűnésére tekintettel, ezért a végkielégítés összegét nem lehet a tevékenység ellenértékekének tekinteni, így arra nem alkalmazható az ekho, a közterheket az általános szabályok szerint szükséges teljesíteni.

Forrás: NAV weboldala


Kapcsolódó cikkek

2024. május 8.

Nyugdíjbiztosítás: nem jár automatikusan az adójóváírás!

Az előző évben az államilag támogatott nyugdíjbiztosítási számláikra összesen 145,5 milliárd forintot fizettek be az ügyfelek. Ez szerződésenként csaknem 300 ezer forintnyi befizetést jelent, vagyis a tárgyévi befizetés után járó 20 százalékos adójóváírás a biztosítottakat átlagosan 60 ezer forintnyi adóvisszatérítéshez juttatja. Ez azonban nem jár automatikusan: az összeget csak azok számlájára utalja az adóhatóság, akik ezt a május 21-ig benyújtandó szja-bevallásukban külön igénylik – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

2024. május 8.

Áfateher a marketingakciókban, promóciókban

Tapasztalataink szerint sok a bizonytalanság a különböző marketingakciók, árengedményi konstrukciók áfa-kezelése tekintetében. Kis túlzással azt állíthatjuk, hogy ahány adóalany, annyiféle áfakezelés. Nagyon sok konstrukció, eljárás létezik (kuponok, pontgyűjtő akciók, utalványok, árengedmények, ingyenesen juttatok termékek, szolgáltatások, szóróanyagok stb.), ám ezek a megoldások jelentős adókockázatot rejthetnek magukban.

2024. május 7.

Niveus: nem nagy siker eddig az eÁFA

Az eÁFA rendszert 2024 elején vezették be, de az elmúlt hónapok tapasztalati alapján eddig nem igazán használták a vállalkozások. A Niveus Consulting Group ügyfélkörében végzett nem reprezentatív felmérés alapján az derült ki, hogy az eÁFA rendszer sok esetben hibákkal küszködik és sok javítás vár még rá annak érdekében, hogy elterjedjen – olvasható a cég közleményében.