Élelmiszer-ellenőrzés a „szántóföldtől az asztalig”
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az élelmiszerek ellenőrzése eddig csupán az előállítás és forgalmazás területére terjedt ki. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény – amely a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben -, kiterjeszti az ellenőrzés lehetőségét a higiéniai és a minőségi követelmények betartására, az előállítás előtti és a forgalmazás utáni tevékenységekre, így az alapanyagok útját nyomon lehet követni a „szántóföldtől az asztalig” a teljes élelmiszer-láncban – olvasható a miniszteri indokolásban.
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, mint egységes élelmiszerbiztonsági szerv az igazgatóságai útján a talajtól az előállításon és forgalmazáson át a vendéglátás egy részéig lát el hatósági feladatokat. Jogosítványai révén önállóan képes az illegális, hamisító tevékenységek visszaszorítására.
A szeptember 1-jétől hatályos törvény felváltja a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényt, a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvényt, az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvényt, és az állat-egészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvényt is.
Szigorú bírságok, személyes felelősség
A törvény egységesíti a szankcionálási gyakorlatot, részletesen szabályozza, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos előírások megsértése esetén a hatóságok milyen intézkedéseket alkalmazhatnak (pl. figyelmeztetés, tevékenység felfüggesztése, termék forgalomból való visszavonása). A büntetések kiszabásánál figyelembe veszik a vállalkozás éves nettó árbevételét. Ennek bizonyos százalékához igazodik majd az élelmiszer-ellenőrzési, a takarmány-ellenőrzési bírság maximuma, a minimum mindkettő esetében 15 ezer forint. A növényvédelmi bírság és az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság legmagasabb összege tizenötmillió forint, legkisebb összege pedig tizenötezer forint lesz.
A törvény a vállalkozás mellett a bírság megfizetése kapcsán megteremti az érintett vezető személy felelősségét is. Ha a jogi személyre, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.
Nyilvánosságra hozatal, közzététel
A nyilvánosságra hozatali kötelezettséggel tovább erősödik a hatóság eszköztára. Az úgynevezett rendkívüli élelmiszerlánc-eseményről ezentúl a miniszter közérdekű közleményben köteles a lakosságot tájékoztatni. Az agrártárca hivatalos lapjában, valamint honlapján pedig nyilvánosságra hozzák az élelmiszer szennyezettsége, élelmiszer-hamisítás, működési engedély nélküli élelmiszer-vállalkozási tevékenység, vagy az engedély visszavonása esetén az érintett élelmiszer megnevezését, a pontos azonosítására alkalmas adatokat, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás cégnevét és címét. Hasonló szabályok érvényesülnek takarmány szennyezettsége, növényvédő szer, illetve állatgyógyászati termék hamisítása esetén is.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, valamint az élelmiszer-vállalkozó a felhasználókat kérelemre köteles tájékoztatni az élelmiszer-vállalkozás tevékenységének – hatóság általi – azonnali hatályú felfüggesztéséről és annak okairól. Az élelmiszer-vállalkozó köteles a felfüggesztés megszüntetéséig az érintett létesítményen jól láthatóan kifüggesztett hirdetménnyel is jelezni a felfüggesztés tényét, okát és a felfüggesztő hatóság nevét, valamint annak elérhetőségét.
