Elengedett követelés az szja-ban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Adókötelezettséget megalapozó bevétele keletkezhet a magánszemélynek minden olyan esetben, amikor valamilyen értékkel bíró dolgot ingyenesen vagy kedvezményesen megszerez, vagy bármilyen más módon gazdagodik. Az Adó szaklap 2010/14. számában megjelent írás az elengedett követeléssel kapcsolatos adókötelezettség, illetve az adómentesség szabályait ismerteti gyakorlati példákon keresztül.
Ha a magánszemélynek egy felvett kölcsön miatt tartozása van, vagy bármilyen okból – például szerződés alapján, illetve a szerződésben foglaltak nem teljesítése, vagy a szerződéstől való elállás miatt – fizetési kötelezettsége keletkezik, és a kötelezettség jogosultja annak teljesítésétől eltekint, akkor a magánszemély gazdagodik, hiszen a követelést vagy annak egy részét nem kell megfizetnie. Végső soron tehát az elengedés révén bevételt szerez. Fizetési kötelezettség tartozás, kölcsön felvételéből, igénybe vett szolgáltatásból vagy bármilyen más jogügyletből eredően például a hitelt, szolgáltatást nyújtó kifizetővel, hatósággal, munkáltatóval, de más magánszeméllyel szemben is fennállhat. Az elengedett tartozást, mint nem pénzben megszerzett bevételt kifejezetten meg is említi az Szja-törvény.
Az adómentesség esetei
Adómentes a magánszemély részére más magánszemély által juttatott vagyoni érték. Ebből következően, ha a valaki tartozik egy másik magánszemélynek, és ezt a tartozását elengedik (jogosult lemond a követeléséről), akkor a bevételszerzés megvalósul ugyan, de adókötelezettség nem keletkezik. (Szja-törvény 1. számú mellékletének 7.2. pontja)
A jelenlegi gazdasági és társadalmi nehézségekre tekintettel 2010. január 1-jétől adómentessé vált a közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, valamint a hitelintézet, pénzügyi vállalkozás által – az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv betartásával – részben vagy egészben elengedett követelést (akkor is, ha a követelés elengedése egyezség keretében történik), amennyiben az adós nyilatkozata szerint a tartozás elengedése az ő és családja megélhetési ellehetetlenülését előzi meg (Szja-törvény 1. számú melléklet 7.15. pont).
Az említett pont alapján ugyancsak adómentes lett a hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó, 10 ezer forintot meg nem haladó követelésének az elengedése is, feltéve, hogy az elengedéssel a követelés a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik.
Adómentes továbbá az Szja-törvény 1. számú mellékletének 7.9. pontja szerint az állami költségvetés terhére elengedett (átvállalt) kötelezettség, ha a magánszemély a kötelezettség alapján korábban nem számolt el bevételt. A magánszemély az ilyen kötelezettség alapján rendelkezésére álló forrásból teljesített kiadás alapján az elengedéstől (átvállalástól) kezdődően költséget nem számolhat el. Abban az esetben tehát, ha például a magánszemélynek az említett források terhére jogosulatlanul folyósított ellátást, folyósított támogatást vissza kell fizetnie, és ezt a kötelezettségét elengedik, akkor ez az összeg az említett feltételekkel adómentes.
Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást az adóhatóság mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Az APEH által elengedett kötelezettség (adótartozás) összegét a jövedelem számítása során nem kell bevételként figyelembe venni. Ez a szabály alkalmazható bármely más hatóság által jogszabály alapján elengedett köztartozás esetében is.
Az előzőekben nem említett minden más esetben azonban a kifizető által elengedett tartozás, illetve követelés összege adóköteles. Szűcs Józsefné cikke ismertet néhány életszerű példát is, amelynek az áttekintése segítséget nyújthat a szabályok gyakorlati alkalmazásához.
