Életszerűbb közraktári szabályozás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Gyorsítaná a közraktározással kapcsolatos perek lefolytatását a közraktári törvényt módosító törvényjavaslat, amelyet már tárgyal a parlament. Az új szabályozás megoldást kínál az áruk kényszerértékesítésének gyorsabb és olcsóbb lebonyolítására és változtatni fog a biztosítási rendszeren is.

A közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény hatálybalépése után a közraktározási tevékenység a gazdaság szerves részévé vált: az 1997-ben kibocsátott közraktári jegyek értéke 34 milliárdról 2007-re 309 milliárd forintra nőtt. A Krt. módosítását a hazai és közösségi jogszabályi környezet megváltozása, a gazdaság fejlődése, illetve a gyakorlati tapasztalatok átvezetése indokolja.

Új szabályként kerül be a törvénybe a letett áru minőségének és értékének meghatározása. Az indoklás szerint a szabályok az eddigi gyakorlatot rögzítik: eszerint az áru minőségét a letevőnek kell tanúsítania, viszont az értékét a közraktárral közösen állapítják meg, és foglalják bele a szerződésbe. Eltérő megállapodás hiányában az érték a letevő könyveiben megjelölt összeg, de független szakértőt is felkérhetnek az áru értékének megállapítására. Az ár azért fontos, mivel az lesz az alapja egy esetleges kártérítési igénynek.

A módosítás a közraktárak jogainak megerősítése céljából kimondja, hogy a betárolt árura megilleti a birtokvédelem. Ezt azért kell bevenni a törvénybe, mert a helyi közigazgatási szervek nem mindegyike ismerte el ezt idáig. A közraktár a mostani szabályok szerint fokozott felelősséggel tartozik a nála letett áru megőrzéséért. A javaslat ezt a felelősséget megszünteti a közraktári jegy lejártával, ugyanis számos esetben előfordult, hogy a közraktári jegy birokosainak mulasztása miatt nem tudták az árut kitárolni. A jegy lejárta után tehát a közraktári jegy birtokosának kockázatára őrzik tovább az árut.

A közraktári tevékenységgel összefüggő perekben minden résztvevő érdeke, hogy gyors bírói döntés szülessen. Az eredeti állapot visszaállítására is csak addig van lehetőség, ameddig az áru a közraktárnál van, hiszen az árverés szabályai szerint a vevő tulajdonjogot szerez akkor is, ha az áru nem volt a letevő tulajdona. A módosítás után a közraktári tevékenységből eredő perekben a váltóperekre vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

A hatályos szabályok kényszerértékesítés esetén kötelezően előírják, hogy az áru értékesítését a Budapesti Értéktőzsdén kell megkísérelni, ha ennek feltételei fennállnak. Tőzsdei értékesítésre a törvény hatálybalépése óta ritkán volt példa, azonban az értékesítési időt indokolatlanul meghosszabbította. A javaslat ezért megszünteti, és mérlegelési lehetőséget biztosít a közraktárnak: érdemes a tőzsdén megkísérelni az értékesítést, vagy célszerűbb azt mellőzni.

A gyakorlatban a közraktárak által birtokba vett raktárak mindegyike rendelkezik valamilyen vagyonbiztosítással – esetenként az árura is kiterjedően -, amelyet a raktár tulajdonosa, üzemeltetője kötött. Az új rendelkezés szerint ezekben az esetekben nem kell a közraktárnak ugyanarra az árura újabb vagyonbiztosítást kötnie, elég azt a közraktárra engedményezni. A biztosítási rendszer új formája várhatóan a közraktározással a biztosítási piacon foglalkozó biztosítók számának növekedését eredményezi, mivel a közraktáraknál őrzött átlagosan 50-80 milliárd forint áru biztosítására hazánkban jelenleg mindössze két biztosító vállalkozik.

---