Élettársi kapcsolat nyilvántartásba vétele

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az élettársi nyilvántartás biztosítja az élettársi kapcsolatban élőknek, hogy a közjegyző előtt kapcsolatuk fennállásáról, illetve arról, hogy az már nem áll fenn (az előbbit csak közösen, az utóbbit akár egyénileg is) nyilatkozatot tehetnek. A nyilvántartás a kapcsolat fennállásának a bizonyítását teszi könnyebbé.

A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény tartalmazza az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása vezetésére vonatkozó alapvető szabályokat. Az igazságügyi tárca most megalkotta a nyilvántartás részletszabályait is. Az erről készült tervezet a minisztérium honlapján már elérhető. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása, illetve az abban való bejegyzés nem azonos a bejegyzett élettársi kapcsolattal.

Bejegyzett élettársaknak ugyanis azok az azonos nemű párok minősülnek, akik az anyakönyvvezető előtt a különneműek házasságkötéséhez hasonló eljárásban az anyakönyvi bejegyzésüket kérik. Ez az aktus a házassághoz hasonló jogi következményekkel jár. A fent hivatkozott törvény tehát az azonos nemű élettársak számára lehetővé teszi, hogy kapcsolatukat bejegyzett élettársi kapcsolatként tegyék hivatalossá, és váltsanak ki ezáltal a házasság jogintézményéhez hasonló joghatásokat.

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (élettársi nyilvántartás) az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából tartalmazza két, nem cselekvőképtelen nagykorú kérelmező által közjegyző előtt közösen tett azon nyilatkozatot, hogy egymással élettársi kapcsolatban élnek, és legalább az egyik kérelmezőnek a közjegyző előtt tett azon nyilatkozatát, hogy már nem áll fenn élettársi kapcsolata a vele együtt korábban nyilvántartásba vett személlyel. Az élettársi nyilvántartás tehát igazolja, hogy egymással élettársi kapcsolata áll fenn azoknak, akiknek az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közösen tett nyilatkozata az élettársi nyilvántartásban szerepel.

Az élettársi kapcsolatoknak és az azon alapuló személyi és vagyoni viszonyok rendezésének szükségessége az utóbbi évtizedekben – a családjogi intézmény mind általánosabbá válásával – egyre gyakrabban fordul elő. Tekintettel azonban arra, hogy az élettársi kapcsolat keletkezése és megszűnése – ellentétben a házassággal – nem kötődik hatósági aktushoz, annak bizonyítása a különféle jogviszonyokban (öröklés, társadalombiztosítás, stb.) az érdekeltet terheli, a különféle bizonyítási eszközök megítélése pedig a hatósági, bírói gyakorlat által alakult. Az élettársi nyilvántartás biztosítja az élettársi kapcsolatban élőknek, hogy a közjegyző előtt kapcsolatuk fennállásáról, illetve arról, hogy az már nem áll fenn (az előbbit csak közösen, az utóbbit akár egyénileg is) nyilatkozatot tehetnek. E tényt a közjegyző bejegyzi egy, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – amely jelenleg is több ilyen nyilvántartást is vezet (zálogjog, végrendelet) – által működtetett számítógépes adatbázisba, amely létrehoz egy megdönthető vélelmet. Akik a nyilvántartásában az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozat bejegyzéséig együtt szerepelnek, azokról – amíg mindkettőjük él vagy bármelyikük utóbb házasságot köt – vélelmezni kell, hogy egymással élettársi kapcsolatban állnak.

Az élettársi nyilvántartás az adatigénylésre jogosultak részére lehetővé teszi az élettársi nyilvántartásban szereplő adatokból történő adatszolgáltatást. Az élettársi nyilvántartást a közjegyzők vezetik, ők intézkednek a nyilvántartásba adatok bejegyzése iránt, a nyilvántartás adatait tartalmazó országos adatbázist, valamint a nyilvántartás vezetésére szolgáló informatikai alkalmazást pedig a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) működteti.

A munkaanyag alapján a nyilvántartásból nem csupán két személy egymással fennálló élettársi kapcsolatának adataira vonatkozóan lehet adatot szolgáltatni, hanem az adatszolgáltatás további adatokra is kiterjedhet (pl. az élettársi nyilvántartásban szereplő személy lekérdezheti valamennyi, a nyilvántartásban szereplő adatát vagy az arra jogosultak akár egy adott adatcsoportra vonatkozóan is kérhetnek tájékoztatást, stb.) Az adatszolgáltatás alapvetően díjköteles (a tervek szerint 2000 Ft. lesz a díj). Az adatszolgáltatási díj megfizetése alól mentesül a büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a büntetőügyben eljáró bíróságok, a közjegyzői felügyeleti szervek, ha jogszabályban meghatározott feladataik teljesítésével összefüggésben igényelnek adatot az élettársi nyilvántartásból.

---