Elfogadták az adótörvények módosítását

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés 182 igen, 139 nem és 1 tartózkodással elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot hétfőn. A változások egy része kedvező a vállalkozásokra nézve, míg más részük tovább keseríti a vállalkozók életét – derült ki az adótanácsadással és könyvvizsgálattal foglalkozó Deloitte Zrt. mai sajtóbeszélgetésén.

A törvény értelmében a jövedéki adózásban egyszerűsödik az engedélyezési rendszer, az adózás rendjét illetően szűkül az adóhatósághoz bejelentendő adatok köre, és egyszerűsödnek a befizetési szabályok is.

Az előterjesztés értelmében 2009-től csak értékalapon vethetik ki az önkormányzatok az építményadót.

Értékel a Deloitte

A személyi jövedelemadót (szja) tekintve – az adójóváírás és a lakáseladásra vonatkozó szabályok mellett (15 évről 5 évre csökken az időtartam, ami után nem kell szja-t fizetni a lakás értékesítése után) – nagyobb változás, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetése jövőre nagyobb összegig lehet adómentes: az eddig minimálbér harminc százalékáig, az eddigi húsz helyett – hangzott el a Deloitte értékelésén.

Adóköteles kóstoltatás

A vállalkozóknak érdekes változás, hogy az ajándékozás csak abban az esetben adómentes, ha közvetlenül vásárláshoz kapcsolódik. Oszkó Péter, a Deloitte Zrt. vezérigazgatója szerint ez gondokat jelenthet majd a hétköznapokban, hiszen például egy kóstoltatásánál nem minden kóstolóból lesz vásárló. A kis értékű ajándékokra vonatkozó szabályozás – amelyre továbbra is fönnmarad – túl speciális ahhoz, hogy például a kóstoltatásra, s hasonló promóciókra vonatkoztatható legyen.

A társasági adózásban több, több a kisebb cégekre nézve kedvező változás is várható. A társasági adó kulcsa 16 százalék, ám 5 millió forint nyereségig jelenleg a kedvezményes 10 százalékos adókulcs érvényesíthető. Az összeghatár jövőre 50 millió forintra nő, ám a be nem fizetett adó összege nem vehető föl osztalékként, hanem beruházásra, hitel törlesztésére, esetleg hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására költhető el.

Könnyítések és záruló kiskapuk

Ugyancsak jó hír a vállalkozásoknak, hogy növelhető az adóalap-csökkentő fejlesztési tartalék összege. Eddig a nyereség negyedrészéig volt lehetséges tartalékot képezni, jövőre már a feléig. Az 500 millió forintos összeghatár maradt, tehát a változás főként a kisebb vállalkozásoknak kedvező.

Kisebb – kisbefektetőket nem érintő – könnyítés, hogy a társasági részesedés eladásából szerzett jövedelem már egyéves tartás után adómentes lesz (eddig két év volt az minimális időtartam).

Újabb kiskapu zárul be a kapcsolt vállalkozásoknál: a természetben kifizetett osztalékok is bekerülnek abba a körbe, amelyben kötelező a piaci árú elszámolást figyelembe vevő adókorrekció. (Kapcsolt vállalkozások azok a vállalkozások, amelyeknek azonos, vagy nagy mértékben azonos a tulajdonosi körük. A kapcsolt vállalkozásoknak nem kötelező egymás között piaci árakon szerződniük, ám a tranzakciókkal kapcsolatos adózásnál figyelembe kell venniük a tranzakciók piaci árazását.)

Adós, fizess az államnak!

Az illetéktörvény egyik változása is erősen hat a társaságokra: az elengedett követelés „ajándéknak” számít jövőre, s ajándékozási illeték terheli, amelynek mértéke 8 és 41 százalék között van. Oszkó Péter eme újítást elhibázott koncepciónak nevezte. A vezérigazgató szerint elképesztő, hogy például a hitelezők elengedik követeléseik egy részét egy csődeljárásnál, s az adósnak meg ajándékozási illetéket kell fizetnie.

A legjelentősebb áfaváltozás, hogy megváltoztak az adó visszaigényelhetőségének összeghatárai: a havi bevallók egymillió, a negyedévesek 250 ezer, az évesek 50 ezer forinttól igényelhetik vissza az áfát.

Kevésbé ráfázás az áfázás

Újdonság, hogy a beruházás teljes összege után visszaigényelhető az áfa, abban az esetben is, ha a beruházó a vállalkozó díját egy részét jogosan – például minőségi kifogásokra hivatkozva – visszatartja. Befizeti a teljes áfát viszont a vállalkozó is, akkor is, ha nem kapta meg a teljes összeges. Sőt abban az esetben is, ha semmit sem kapott meg a kialkudott összegből, s még csak esélye sincs, hogy valaha is megkapja – ahogy történt ez eddig is.

Ezen a gondon azonban valamelyest segít a ˝fordított áfa˝ – szintén új – intézménye. Az áfát ilyenkor a vevő fizeti. Így ha a vevő nem fizet, legalább az áfát nem kell az eladónak megfizetnie.

Ilyenkor az igazolt teljesítés nettó összegéről fog majd számlát adni a vállalkozó jövőre azzal, hogy a számlán közli, adóalany megrendelője maga fizesse meg az áfát, a fordított adózás szabályai szerint. Fordított áfát kell alkalmazni majd az építési szolgáltatásoknál és a felszámolás alatt álló cég tranzakcióinál.

Érdekes, az uniós jogharmonizációval összefüggő áfaváltozás, hogy az áfa levonásának jogát a vállalkozások jövőre az áfaköteles tevékenységük bejelentésének ideje előttre is érvényesíthetik. A bejelentés elmulasztásáért bírsággal is sújthatók lesznek, kivéve az átmeneti ˝amnesztia˝ időszakában, amikor a bejelentések bírság-, pótlékmentesen, az ország uniós belépésének időpontjáig (2004 04.01.) visszamenőleg megtehetők.

Meghúz-megereszt

Visszaigényelhető lesz az új autó áfája, ha az autót túlnyomó részben kiadják – a bérleti díj áfája viszont nem lesz levonható. Az új szabályozás nem nyit meg kiskaput, a bérlést ugyanis igazolni kell, s a jogszabály azt sem engedi, hogy a cég piaci ár alatt adja bérbe autóit. Ha az új szabályozás el is indítaná némelyek fantáziáját, a visszaélések hatósági eszközökkel visszaszoríthatók – mondta a Deloitte Zrt. vezérigazgatója.

Ugyancsak nagy változás, hogy az ingatlan értékesítése fő szabályként áfa alól mentes lesz. A vállalkozó azonban választhatja azt is, hogy áfázik. Szigorítás, hogy a vállalkozónak az eddigi tíz helyett húsz évig kell figyelnie, hogy a megvásárolt ingatlant (amelynek visszaigényelte az áfáját) áfaköteles tevékenység végzésére használja-e, s milyen mértékben.

Ha az ingatlant áfamentes tevékenységre is használja, bevételarányosan a visszakapott áfa egy részének újbóli befizetésére válik kötelezetté.

Forrás: FigyelőNet

---