Elfogadták az új csődtörvényt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés december 23-án elfogadta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, illetve azokkal összefüggő egyes törvények módosítását. Változik a társasági- és a cégtörvény is.

A változtatások a felszámolási eljárások gyorsítását, a fizetésképtelenségi, cégeljárási szabályok hatékonyabbá tételét, a hitelezők érdekeinek védelmét és a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetését célozzák.

A törvénymódosítás a cégjogi, társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy az egyre gyakrabban tapasztalt, és a jelenlegi eljárási lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartásokat visszaszorítsák.

A csődtörvény egyik módosításával, annak érdekében, hogy a vagyontalan, kiüresített, munkavállalókkal sem rendelkező vállalkozások piacról történő kivezetése gyorsabban, és kevesebb állami kiadással történjen, egy külön eljárást vezetnek be, az úgynevezett kényszer-törlési eljárást, amely feleslegessé teszi, hogy ezen vállalkozások megszüntetésére egy újabb bírósági eljárás (egyszerűsített felszámolás) lefolytatásával kerüljön sor.

A fizetésképtelenségi eljárási szabályok módosítása azt célozza, hogy a szabályozás biztosítsa az eljárás alá került adós vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, a csődegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen. Mindezek ugyanis közvetetten hozzájárulhatnak a vállalkozások munkahelymegtartó képességének megőrzéséhez.

A bírósági eljárások a jogalkotó szerint gyorsabbá és hatékonyabbá válnak azáltal, hogy a bizonyíthatóan vagyontalan cégek megszüntetésekor nem történik meg a „csődnyitás”, helyette egy gyorsított eljárásban történik meg a piacról való kivezetésük. Természetesen ezen vállalkozások vezetőinek is fennáll a felelősségük a hitelezők érdekeit sértő tevékenységük, és a mulasztásaik miatt, amennyiben a felróhatóságuk megállapítható.

Annak érdekében, hogy a gyors cégalapítás lehetősége továbbra is biztosítva legyen, ugyanakkor hitelezővédelmi szempontok is érvényesüljenek, a törvény módosítja az egyszerűsített cégeljárás szabályait. A módosítás értelmében egyszerűsített cégeljárás cégalapítás esetén lehetséges, meghatározott cégformákra (személyegyesítő társaságok és egyéni cég) vonatkozóan. A módosítás megszünteti azt a gyakorlatot, hogy a cégbírósághoz nem kell benyújtani valamennyi okiratot. A cégbíróságon a bejegyzési kérelem elbírálási határideje az adószám megérkezésétől kezdődik. A jogi képviselő felelőssége egyértelműbbé válik.

A módosítás a cégjegyzékbe bejegyzett személyeknek több személyazonosító adat nyilvántartását írja elő, valamint az ügyvéd által készített társasági szerződés és aláírás-minta esetén megköveteli a személyazonosság ellenőrzését.

Szigorodnak a vezetői tisztség viselésének szabályai, a cégbíróság folyamatosan ellenőrzi a cégjegyzékbe bejegyzett vezető tisztségviselőket. Külföldi cég részvétele esetén ismételten szükséges a külföldi cég nyilvántartásba vételének igazolása.

A törvény megerősíti a székhely intézményét a székhelyhasználat jogcímének igazolásával, valamint az ügyvédi székhelyszolgáltatás megszüntetésével. Amennyiben a cég törvényes működését nem biztosítja, úgy egy hatékonyabb törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság akár egy intézkedése alkalmazása után – a körülmények figyelembe vételével – a céget megszűntnek nyilváníthatja.

Megszűnik a kényszer-végelszámolás jogintézménye. A jogalkalmazási tapasztalatok ugyanis azt mutatták, hogy a kényszer-végelszámolási eljárás lefolytatása nehézkes, a vezető tisztségviselők nem minden esetben működnek együtt a kijelölt végelszámolóval, és a kényszer-végelszámolások nagy része átfordult felszámolási eljárásba, ezzel megkettőzve az eljárásokat. Szükséges ezért egy olyan eljárásrend kialakítása, ahol a vagyontalan cégek megszüntetésére gyors eljárásban kerül sor. A fantomizálódott, kiüresedett, vagy fizetés- és működésképtelen cégek helyzetét és vagyonát az állami adóhatóság közreműködésével mérik fel. Ezen cégek vezető tisztségviselői és a többségi befolyással rendelkező tagok esetében bírósági eljárásban megállapítható, hogy korlátlanul és teljes felelősséggel tartoznak a társaság tartozásaiért, valamint bizonyos körben nem lehetnek más gazdasági társaság tagjai vagy vezető tisztségviselői.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény módosításainak döntő többsége pontosító jellegű, egyértelműen meghatározzák a hatóság és a nyilvántartást vezető szerv közötti feladatkör-megosztást.

A módosítás megszünteti a korlátozott tagi felelősséggel működő egyéni cég jogintézményét, annak ellentmondásossága, valamint hitelezővédelmi okok miatt.

---