Eljárás indul Magyarország ellen a távközlési adó miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kötelezettségszegési eljárást készül indítani hétfőn Magyarország ellen az Európai Bizottság a távközlési szektorra kivetett különadó miatt – értesült megbízható forrásokból a BruxInfo. Más szektorokat érintő különadók ügyében még folyik a vizsgálat.

Az Európai Bizottság hétfőn készül meghozni a döntést arról, hogy a távközlési adó ügyében kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Jonathan Todd, Neelie Kroes illetékes biztos szóvivője kérdésünkre nem kívánta kommentálni az értesülést.

A Bizottság, amely október óta vizsgálódik az ügyben, arra a következtetésre jutott, hogy a távközlési szektorra kivetett magyar különadó nem összeegyeztethető a távközlési piacot liberalizáló uniós jogszabállyal (a 2002-ben elfogadott telekommunikációs irányelvvel). Ez ugyanis minden olyan adó és illeték kivetését tiltja, amelyből származó bevételeket nem a távközlési szektor szabályozásával összefüggő költségekre fordítják. „Ezzel annak biztosítása volt a cél, hogy az új szereplők ne ütközzenek akadályokba a piacon” – közölte a BruxInfóval egy névtelenséget kérő forrás.

Az eljárás első felvonásaként Neelie Kroes távközlési biztos felszólító levelet küld Budapestnek, hivatalosan információkat kérve a magyar hatóságoktól. A kormánynak normális esetben két hónapja lesz a válaszadásra. Ha a válasz nem elégíti ki a Bizottságot, indoklással ellátott vélemény formájában második szakaszba léptetheti az eljárást. Ha ennek sem lenne foganatja, végső soron az Európai Bíróság elé citálhatják Magyarországot.

Neelie Kroes röviddel a távközlési adó elfogadását követően, október második felében írt először levelet a magyar kormánynak, felvilágosítást kérve a törvényről. A Bizottság több hónapos vizsgálódás után a jelek szerint most rászánja magát az eljárás elindítására.

A lap úgy tudja, hogy Brüsszel számos hasonlóságot vél felfedezni a telekommunikációs szektort sújtó magyar, illetve francia és spanyol adók között, bár a kormány korábban többször is tagadta, hogy ilyen párhuzam létezne. Párizzsal és Madriddal szemben tavaly szeptemberben azért indult eljárás, mert különadót vetettek ki a távközlési szolgáltatókra a köztelevízióban kieső hirdetési bevételek kompenzálására. A francia kormány véletlen egybeesésről beszél, és azzal védekezik, hogy az adóból származó bevételek a köztelevízió helyett a költségvetésbe folynak be. A Bizottság azonban nem fogadja el ezt a magyarázatot.

A magyar kormány 2010 és 2012 között évi 61 milliárd forint bevételre számít a telekommunikációs cégek által fizetendő adóból. A kormány a pénzügyi- és az energiaszektort és a kereskedelmi láncokat is különadóval sújtja, hogy a bevételeket a költségvetési hiány csökkentésére fordítsa. A különadó ilyenfajta kivetését tiltó uniós rendelkezés ugyanakkor nem létezik más szektorok esetében. A másik két különadó ügyében még mindig folyamatban van a vizsgálat, kötelezettségszegési eljárás elindításáról eddig nem született döntés.

A domináns telekommunikációs cégeket tömörítő európai hálózat, az ETNO október 15-i közleményében aggodalmának adott hangot a különadó miatt. „Egy ilyen súlyos teher kivetése aggasztó lenne egy olyan szektorral szemben, amely húzóerőt képvisel a növekedésben és a munkahelyek teremtésében, és amúgy is óriási összegű beruházásokra készül az új generációs hálózatokba történő hozzáférésbe a következő években” – közölte akkor Michael Bartholomew, az ETNO igazgatója.

Forrás: Nol.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.