Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bemutatta a digitalizált gazdaság adózási kihívásaira választ adó tervezetét az OECD, a nemzetközi törekvések alapvető célja, hogy a digitális üzleti modellek útján elért nyereség arányos módon adóztathatóvá váljon a jövedelemszerzésben érintett valamennyi országban – írja közleményében a Deloitte.
Az utóbbi évtizedben világszerte elterjedt digitális üzleti modellek alkalmazásával lehetőség nyílt arra, hogy egy vállalat bárhol a világon nyújtson szolgáltatásokat, illetve értékesítsen termékeket anélkül, hogy egy adott országban fizikai vagy jogi értelemben jelen lenne. Közvetítő – például helyi viszonteladó – bevonása nélkül, közvetlen módon kerülhet üzleti kapcsolatba egy másik ország végfelhasználóival. Ilyen üzleti modellen alapul például az online értékesítő vállalkozások és tartalomszolgáltatók, valamint streaming-szolgáltatók jelentős része.
A jelenlegi nemzetközi adózási szabályok alapján azonban egy adott ország akkor adóztathatja meg az országban jogi vagy adóügyi illetőséggel nem rendelkező külföldi személy üzleti tevékenységből származó jövedelmét, ha az fizikailag is jelen van, vagyis rendelkezik telephellyel. Ezért a digitális üzleti modellek térhódításával egyre növekvő kihívás az egyes országok adóztatási jogának megteremtése, valamint a jövedelem elosztása az országok között.
A tervezet a hagyományos fizikai jelenlétre vonatkozó feltételek kiegészítéseként a tényleges piaci jelenlét, vagyis a végfelhasználók részére történt szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés alapján az érintett országoknak jogalapot teremtene a joghatóságuk alatt keletkezett és oda allokálható jövedelmek megadóztatására – ismerteti Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere a cég közleményében.
Az új megközelítés a jövedelemadóztatásra vonatkozó jog megteremtésén túl az egyes országokhoz tartozó jövedelem elosztásáról is külön rendelkezik.
Ugyanakkor a jelenlegi szabályok alkalmazásával biztosítanák a jövedelemallokációt azon országok részére is, ahol az egyes digitális üzleti vállalkozások tényleges fizikai vagy adójogi jelenléttel rendelkeznek.
Az új és a jelenlegi szabályok együttes alkalmazhatósága számos kérdést vet fel mind a nemzetközi, mind az országok helyi szabályozási szintjén, valamint bevezetése esetén szükségessé válhat a nemzetközi egyezmények és helyi szabályok módosítása is. Az OECD várhatóan 2019 végén teszi közzé javaslatait. Az OECD és a G20 célja az új megközelítés részleteinek mihamarabbi véglegesítése és a szabályozás bevezetése, amire a tervek szerint 2020 végével kerülne sor.
A Deloitte szerint a nemzetközi szabályozás bevezetésének szükségességét jelzi, hogy világszerte számos ország vezetett már be a digitális szektort érintő nyereségadók vonatkozásában helyi szintű rendelkezéseket.
(MTI)
