Ellenőrizhetővé válnak a cégtársak, üzleti partnerek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A napokban nyújtotta be a parlamentnek a Kormány a közellátás biztonsága szempontjából kiemelkedő jelentőségű vállalkozásokat érintő módosításokról szóló T/3660. szám alatti törvényjavaslatát, amelyet az őszi ülésszak első napjainak egyikén, akár már a következő héten megszavazhatnak a képviselők. Az igazságügyi tárca által kidolgozott módosítások alapvető célja a megakadályozza a stratégia vállalatok rosszhiszemű felvásárlását. A tervezet bizonyos rendelkezései azonban túlmutatnak az alapvető célkitűzésen is.

A cégtörvény módosítása folytán bárki számára lehetővé válna ugyanis, hogy az üzleti partnere tulajdonosi érdekeltségeit ellenőrizze, illetve a különféle cégek menedzsmentjében betöltött pozícióikra vonatkozó adatokat lekérdezze.

A jelenlegi cégjogi szabályozása ugyanis a cégjegyzékbe bejegyzett adatoknak az ún. csoportosított céginformációként történő lekérdezését csak szűk keretek között teszi lehetővé. A természetes személyekre vonatkozóan ilyen adatszolgáltatás ugyanis csak akkor teljesíthető, ha az bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, illetve más közigazgatási szerv, bírósági végrehajtó, felszámoló vagy közjegyző a külön törvényben meghatározott feladatainak a teljesítéséhez, illetve más információkérőnek a törvényben biztosított jogai gyakorlásához vagy törvényes érdekei védelmében szükséges. Törvényes jogcím hiányában az információkérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.

A hatályos szabályozás így érdemben akadályozza, hogy – a szűk jogosulti kört leszámítva – az egyébként teljeskörűen nyilvános adatokból olyan releváns következtetések legyenek levonhatóak, amelyek az információt kereső működésére, piaci helyzetére tekintettel jelentőséggel bírnak. Így például különösen fontos lehet a befolyást szerző (vagy befolyást szerezni kívánó) tulajdonosi minőségére, egyéb összefonódására (vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tisztség, stb.) vonatkozó információ – olvasható a tervezet miniszteri indokolásában.

A kormány ezért a cégtörvény módosítása révén korlátozás nélkül, bárki számára lehetővé tenné, hogy a természetes személy, illetve a cégjegyzékbe bejegyzett, külföldi vagy belföldi jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, vagy egyéb szervezet tekintetében, azok tulajdonosi (tagsági, részvényesi viszony), képviseleti jogosultságára, vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági megbízására vonatkozóan információt szerezzen. Az elfogadásra váró rendelkezések a gazdasági, üzleti kapcsolatok átláthatóságát, ezzel egyes személyek rejtett, lopakodó befolyásszerzésével szembeni védekezést segítenék, de lehetővé tennék, hogy az érintettek meggyőződjenek a felvásárlási ajánlat tényleges hátteréről, a befolyást szerző tényleges személyéről, az esetleges összehangolt magatartás tényéről is. Ezen túlmenően az új szabályok fokoznák a gazdasági élet átláthatóságát, hiszen bárki számára megismerhetővé válik, hogy üzleti partnere, ügyfele, üzlettársa milyen magatartást tanúsít (pl- hány cégben tulajdonos, ezen cégek működnek-e, esetleg végrehajtás alatt állnak, a korábbi cégei milyen módon szűntek meg).


Kapcsolódó cikkek

2023. február 3.

IFRS és a nyereségadók

A pénzügyi kimutatásait az IFRS előírásai alapján összeállító társaságoknak az IAS 12 standard előírásait kell alkalmazni valamennyi nyereség jellegű adó esetében. Az adóhatásokkal szembeni tárgyidőszaki és jövőbeni elszámolásra az IFRS a magyar szabályoktól eltérő, speciális szabályokat alkalmaz függetlenül attól, hogy külföldi, vagy belföldi adókról van szó! Az RSM Hungary szakértőjének cikke.