Eltitkolt illetékek: beletörhet az APEH bicskája

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Január elsejével új elemmel bővült a vagyonátruházási illeték tárgyköre. Az adóhatóság a jogszabályok betartását folyamatosan ellenőrzi, az adótanácsadó szerint ugyanakkor a hivatal nincs könnyű helyzetben, bizonyos esetekben csak a vagyonszerző törvényismeretében és jó szándékában bízhat.

Az illetéktörvény január 1-jén hatályba lépett módosításával egy új elemmel bővült a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyköre – olvasható az APEH tájékoztatójában. Az idei évtől ugyanis – az illetékfizetési kötelezettség kijátszásának megakadályozása érdekében – kiterjesztették az illetékfizetési kötelezettséget a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének (az összes részesedési forma, így az részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy stb.) megszerzésére is.

2009-ig a nagyobb értékű ingatlanok adásvételét, illetve fejlesztését jellemzően üzletrész-értékesítésen keresztül bonyolították le, mivel így elkerülhető volt a nem lakáscélú ingatlanok esetén akkor alkalmazott 10 százalékos mértékű általános visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése. A jogalkotó e kiskaput kívánta oly módon bezárni, hogy immár nemcsak az ingatlanok, hanem a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok vagyoni betétjének értékesítését is az illetéktörvény hatálya alá vonta – tájékoztatta a Privátbankárt Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt. adópartnere.

Ingatlanvagyon alatt az illetéktörvény a föld és földdel alkotórészi kapcsolatban álló dolgot érti. Ily módon az ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmába nem bele tartozik az a gazdálkodó szervezet, mely csak ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal rendelkezik, de maga az ingatlan nem az övé. Hegedüs Sándor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az ingatlanvagyon tekintetében a jogszabály nem határoz meg minimális értékhatárt, így akár egy kis értékű garzonlakás, vagy hétvégi kert alapján is a törvény hatálya alá kerülhet egy tranzakció.

Illetékfizetési kötelezettség ugyanakkor csak akkor keletkezik, ha az érintett társaság esetében a vagyonszerző tulajdonában álló vagyoni betétek összege közvetlenül, vagy közvetve eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át. A szabály teljes körű érvényesülése érdekében össze kell számítani a vagyonszerző közeli rokonai és gazdasági érdekeltségei tulajdonában lévő vagyoni betéteket is – hívta fel a figyelmet korábban a Privátbankár.hu kérdésére Szolnoki Béla, a BDO Forte adótanácsadó partnere.

Az illetékkötelezettség keletkezése szempontjából minden egyes vagyoni betét szerzése visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá esik – jelzi az APEH. Az illetéket azonban csak abban az időpontban kell megfizetni, amikor az a személyi feltétel teljesül, hogy az összeszámítandó vagyoni betétek aránya az összes vagyoni betét 75%-át eléri vagy meghaladja. Ilyenkor nem csak a legutolsó (vagyis amelyikkel az összeszámítandó betétek aránya elérte a 75%-ot), hanem valamennyi korábbi ügylettel megszerzett összeszámítandó vagyoni betétre eső illetéket is meg kell fizetni – hangsúlyozta korábban Szolnoki Béla.

A szerzést követő 30 napon belül azt terheli a bejelentési kötelezettség, akinek a vagyoni betét szerzésével az illetékkötelezettséget keletkeztető feltétel teljesül. Az illetékkötelezettség bejelentésen túl adatszolgáltatási kötelezettség terheli mindazon személyeket is az adatai (így neve, adóazonosító jele vagy adószáma) vonatkozásában, akiket a vagyoni betétek arányának számításánál figyelembe kell venni.

Az APEH tájékoztatója szerint a jogszabályok betartását folyamatosan ellenőrzik, az adóhatóság ugyanakkor a jelenlegi szabályozási környezetben nincs könnyű helyzetben, ha saját, rendelkezésre álló adataiból akarna ellenőrzést lefolytatni. Az RSM DTM Zrt. szakértőinek véleménye szerint a problémát az jelenti, hogy az adóhatóságnak jelenleg nincsenek a birtokában olyan információk, melyek alapján például a bejelentési kötelezettség elmulasztását hivatalból ellenőrizni tudnák. A hivatalnak nem állnak rendelkezésre adatai arról sem, mely társaságok rendelkeznek ingatlannal, legfeljebb arról, hogy mely társaságok rendelkeznek ingatlannal és a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű joggal együttesen. Ez utóbbi a kapcsolódó idei bevallás szerkesztése során persze korrigálható lesz egy új sor beiktatásával – mondta Hegedüs Sándor.

A szakember szerint sokkal több gondot fog jelenteni azonban annak ellenőrzése, amikor nem követlenül rendelkezik az a társaság ingatlannal, melynek vagyoni betétje értékesítésre kerül, hanem egy tulajdonosi láncolat felsőbb tagjánál történik a tranzakció. Megállapítást itt csak egy kellő alapossággal lefolytatott utólagos ellenőrzés során tehet az APEH. Ennél már csak az állítja nehezebb – szinte lehetetlen – feladat elé a hivatalt, ha a vagyoni betét értékesítésére külföldön, külföldi társaságok között kerül sor. Ebben az esetben csak a vagyonszerző törvényismeretében és jó szándékában bízhat.

Forrás: Privátbankár

---