Eltörölték a luxusadót


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerint alkotmányellenes a luxusadóról szóló törvény, ezért a testület hétfőn hozott határozatában megsemmisítette a helyi adókról szóló törvény egy részét és a luxusadóról szóló törvény egészét. Az alkotmányellenesség és a megsemmisítés alapvető indoka az ingatlanokra megállapított adókötelezettség szabályozási módja volt.

A megsemmisített rendelkezések a luxusadó esetén előírták, illetve a helyi építmény- és telekadó esetén lehetővé tették, hogy egy ingatlan után a helyi adókról szóló törvény mellékletében, valamint a helyi önkormányzati rendeletekben (azaz normatív módon) megállapított számított érték alapján fizessenek adót.

Az Alkotmánybíróság szerint ellentétes az alkotmány több rendelkezésével, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló érték normatív meghatározásával szemben az adózók nem élhetnek ellenbizonyítással, valamint emiatt a jogorvoslat és az adóható¬sági határozat bírósági felülvizsgálata csak formális lehetőség. Sem a másodfokon eljáró adóhatóságok, sem a bíróság nem vizsgálhatja felül az adó alapját, az úgynevezett számított értéket – olvasható az Ab közleményében.

A határozat szerint alkotmányellenes továbbá az is, hogy „”a törvények nem tartalmaznak garanciális szabályokat a számított érték meghatározására vonatkozó önkormányzati döntéshozatal tekintetében””.

Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, önmagában sem az ingatlanok adóztatása, sem a számított érték nem alkotmányellenes, de a megsemmisített törvényi rendelkezések újraszabályozásánál a jogalkotónak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy az megfeleljen a közteherviselés alkotmányos követelményeinek: a vagyoni típusú adó esetében az adó alapjának és mértékének arányosnak kell lennie az adózók vagyonával, továbbá az adózók vagyona és az adóalap között közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia.

Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy „”az Országgyűlés által elfogadottól eltérő szöveggel hirdették ki egy adótörvényeket (köztük a helyi adókról szóló törvényt) módosító törvény egyik paragrafusát””. Emiatt az Alkotmánybíróság a közjogilag érvénytelen törvényi rendelkezést a kihirdetés napjára visszamenőleges hatállyal megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és több magánszemély indítványa alapján vizsgálta a luxusadóra vonatkozó törvényt. A hétfőn hozott határozathoz Bragyova András és Holló András alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Forrás: FigyelőNet


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.