Eltűnhetnek Magyarországról egyes biztosítók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Európában egyedülálló és példátlan mértékű teherrel sújtja a hazai biztosítókat a pénzintézeti különadó. A döntés következtében egyes biztosítók eltűnhetnek a piacról – vélik a Magyar Biztosítók Szövetségénél.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) tagbiztosítói működésére jelentős kockázatot jelent a kormány által kivetett pénzintézeti különadó, amely a szektor jövedelmezőségét figyelmen kívül hagyva határozza meg a befizetési kötelezettséget – tartalmazza a szervezet sajtóközleménye. A biztosítók kétharmada veszteséges lehet 2010-ben, több cég eredménye a különadó miatt fordul mínuszba. A korrigált díjbevétel alapján kivetett adó túlzott mértékű, amelyet a társaságok egy része újabb költségcsökkentési intézkedésekkel sem lesz képes kigazdálkodni.

Az extra adó egyaránt negatív hatással lesz a fogyasztókra és a reálgazdaságra. Gyengíti és károsítja a biztosítási üzletágnak az állampolgárok, a vállalatok és az egész gazdaság életében betöltött stabilizáló szerepét – áll a CEA, a brüsszeli központú európai biztosítási szövetség állásfoglalásában.

A törvény szövegébe az utolsó pillanatban bekerült módosítás, ami a korrigált díjbevétel 6,2 százalékában határozza meg a hozzájárulás mértékét, tovább súlyosbította a biztosítókat sújtó terheket. Ennek következtében a biztosítók által befizetendő adó további csaknem 2,5 milliárd forinttal, közel 38 milliárd forintra emelkedett.

A biztosítók tavaly, különadó nélkül 45 milliárd forintot fizettek be az államkasszába adó és különböző járulékok formájában, így a most bevezetett különadó 85 százalékkal növeli meg a biztosítási szektor befizetéseit. A szektort különösen súlyosan érinti az extra adófizetési kötelezettség, mivel az idei vihar- és árvízkárok enyhítésére eddig már csaknem 30 milliárd forintot fizettek ki.

A MABISZ-nál ráadsául úgy látják, az adó visszamenőleges hatálya sérti a jogbiztonságot és az arányos közteherviselés elvét, mivel az adó a törvény hatálybalépése előtt keletkező eredményt érinti. Az extra adó nem veszi figyelembe a társaságok működésében 2009-ben, illetve 2010-ben bekövetkezett változásokat (portfólió-átruházás, a tevékenység megszüntetése vagy bővítése, jelentős állományvesztés stb.),

A biztosítási szektor jelenleg közel 30 ezer embert foglalkoztat, az új szabályozás miatt várhatóan beinduló fiókosodási hullám következtében viszont számolni kell a szektorban foglalkoztatottak létszámának jelentős csökkenésével. Másik kedvezőtlen következmény lehet, hogy a magyarországi tevékenységgel kapcsolatos döntéseket előbb-utóbb nem Magyarországon hozzák majd meg.

A biztosítók azt is hangsúlyozták, hogy tisztában voltak és vannak azzal, hogy az ország jelenlegi nehéz helyzete indokolja egyes szektorok fokozott tehervállalását. Ezért az első perctől kezdve kooperációra törekedtek a kormányzattal, és felülemelkedve a piac szereplőinek eltérő helyzetéből származó különböző érdekeiken, vállalták az extra terhet. Ugyanakkor már a tárgyalások kezdetén leszögezték és számításokkal is alátámasztották, hogy a szektor maradandó egészségkárosodás nélkül 20 milliárd forintos plusz adót képes elviselni.

Forrás: Index


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Fontos transzferár-kötelezettségek és határidők | A pénz beszél

Május 31-ig kell elkészíteniük a társasági adóbevallásukat a naptári éves adózóknak. Azon cégek esetében, amelyek kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak az adóévben, transzferár-nyilvántartás készítési, valamint transzferár-adatszolgáltatási kötelezettség is felmerülhet. Összefoglaljuk a legfontosabb teendőket.

2024. május 17.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: új jelentéstételi és beszámolási követelmények (2. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már január 1-jétől hatályosak. A törvényt feldolgozó cikksorozatunk második részében a fenntarthatósági jelentéssel és az ESG beszámolóval foglalkozunk.

2024. május 16.

A transzferárazás rejtett csapdái

A NAV ellenőrzési gyakorlatában egyre komolyabb szerepet kap a transzferárazás auditja. Ráadásul a vonatkozó szabályok is évről-évre egyre összetettebbek. A transzferár-dokumentációs határidők közeledtével érdemes végigtekinteni, hogy mik azok a rejtett csapdák, amelyeket kerüljünk el a dokumentáció és az adatszolgáltatás elkészítésekor. Ebben van segítségünkre a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.